A magyar nemesség és birtokviszonyai a mohácsi vész után / Régi magyar birtokviszonyok (reprint) [antikvár]

A 19. század végének kiváló historikusa számos gazdaság- és társadalomtörténeti kérdést vizsgált elsőként, ráadásul a maga korában úttörő módszerek alkalmazásával. Ezek közé sorolható két, eredetileg 1890-ben és 1894-ben megjelent tanulmánya, amelyekben a késő középkori magyar nemesi társadalom statisztikai eszközökkel való vizsgálatára vállalkozik. Acsády elsősorban arra kereste a választ, hogy mennyiben lehet társadalmi tényezőkkel magyarázni a középkori magyar állam bukásához vezető mohácsi vereséget. Ennek érdekében a hadviselés feladatával megbízott nemesség vagyoni helyzetét kívánta felmérni korabeli "adóösszeírások", a birtokosok kezében lévő jobbágyi telkeket felmérő források feldolgozásával. Először az 1553-as portális összeírás, majd az Ernuszt Jánosnak, Mátyás király kincstartójának 1494-95-ös híres számadása nyomán gyűjtötte össze és megyénként csoportosította az egyes birtokosok nevét és a kezükön lévő jobbágyi telkek számát. A kiadványban részletesen közölt adatsorok alapján pedig a nemesség nagyfokú differenciálódását, a birtokoknak kevés számú arisztokrata család kezében való koncentrálódását tudta dokumentálni.