A Magyar Országgyűlés [antikvár]

TISZTELT OLVASÓ!Nem könnyű feladatra szántuk el magunkat, amikor arra vállalkoztunk, hogy e vékony könyvecske oldalain összegezzük mindazt, ami hazai demokráciánk legfó'bb letéteményesének, a magyar Országgyűlésnek az otthonát, történetét és működését jelenti.Aki ismeri a magyar történelmet, tudja, hogy viszonylag korán, már a tizenharmadik században létrejöttek a rendiség előzményei, s Rákos mezején olyan gyűlést tartottak 1277-ben, amelyen a főpapok és nemesek közösen vettek részt. Az országgyűlések a tizenötödik század közepétől váltak rendszeressé, az ülések helyét pedig a mindenkori politikai helyzethez igazodva választották ki. Az idők folyamán, a történelem alakulásával azonban egyre inkább megerősödött az igény egy állandó székhely létrehozására -olyan nemzeti szimbólum felépítésére, amely egyszersmind a magyar függetlenség eszméjének örök időkre szóló, ünnepélyes jelképe is.Gróf Andrássy Gyula miniszterelnök londoni visszaemlékezései alapján az 1880-as években már általánosan elfogadottá vált, hogy a Temze-parti parlamenthez hasonlóan Budapesten is a Duna partján kapjon helyet az ország háza. A neves és kiváló építészek pályázatai közül Steindl Imre tervei nyerték el a bírálók tetszését, és 1902-re, az ünnepélyes átadásra valósággá váltak a nemzet egyik legjelesebb képviselőjének, Vörösmarty Mihálynak a szavai: A hazának van már házaJ Ott áll büszkén, IEgre törvén /Fiainak nagy munkája ".Az egypártrendszer négy évtizedes látszatdemokráciája után az Országház - s vele az Országgyűlés - visszakapta azt a rangját, mellyel a magyar nép ruházta fel. 1989. október 23-án a déli harangszó után, több tízezer ünneplő' üdvözölte lelkesen az Országház előtt a Magyar Köztársaság kikiáltását. Az ezt követő év tavaszán megtartott választások óta az épület a szabadon választott magyar Országgyűlés otthona. Munkáját, szervezeti felépítését foglalja össze e kötet, melyet szeretettel ajánlok a Tisztelt Olvasó figyelmébe.2009. október 5.Dr. Katona Béla