A magyar telekkönyvi rendtartás gyakorlati használata [antikvár]

ELŐSZÓ. Hogy én e mü írására elhatároztam magamat annak dacára, hogy jogtudományunk egyik ága sem talált annyi mivelést, mint a telekkönyvi rendtartás, avval vélem indokolhatni, hogy az eddig megjelent művekben több vitás kérdés és több jogintézmény vagy csak érintve lett, vagy legalább kimerítő tárgyalásban nem részesült, sőt némelynek tárgyalása egészen mellőztetett. A Halmosy által kezdeményezett azon eljárást, mely szerint a telekkönyvi rendtartás előadását megelőzőleg a telekkön3^vi intézményre vonatkozó magánjogi szabályok legfől)b vonalaikban tárgyalandók, annyival inkább tartottam célszerűnek és követendőnek, mivel azoknak ismerete a telekkönyvi rendtartásban foglalt és azokra vonatkozó intézkedések helyes értelmezésére és alkalmazására nagy befolyással bír. A telekkönyvi rendtartás I. részében foglalt rendelkezéseket kihagytam azon okból, mivel azok most már legnagyobbrészt elavultak lévén, helyükbe a telekkönyvi Ijetétek szerkesztését tárgyazó törvények és rendeletek léptek. Kiváló figyelemmel voltam a kir. Curia határozataira és felhasználtam azokat, melyeket helyeseknek tartottam, másrészt pedig megkíséreltem némelynek téves voltát kimutatni.