A magyar váltójog [antikvár]

1.§ A váltó fogalma. A váltó olyan okirat, a mely külön törvényben (a váltótörvényben) megállapított kellékekkel bír, és a melyben a kibocsátó azt igéri, hogy az okirat jogos birtokosának meghatározott pénzösszeget fog bizonyos helyen és időben vagy maga kifizetni, vagy más által kifizetetni azon kikötéssel, hogy a fizetési igéretből eredő kötelezettséget, a közönséges polgári magánjog elveitől eltérő, és szigorúbb szabályok szerint fogják elbírálni. A magyar váltótörvényt az 1876: XXVII. t. czikkely tartalmazza.