A második év [antikvár]

A most befejeződő század soha nem látott műszaki megoldásokat és ezekkel együtt korábban nem remélt felemelkedést hozott a világnak, a lehetőségeitől elvakult ember azonban a minél gyorsabb és nagyobb gazdasági eredmény reményében akarva-akaratlanul olyan sérüléseket okozott természetes környezetének, amelyeket most utólag kell orvosolnunk, miközben el kell érnünk: ne folytatódjék környezetünk pusztító kizsákmányolása. Nincs a világon ember, akit ne érintenének a súlyos kérdések: képesek leszünk-e megállítani a természeti értékek kirablásával járó gazdasági folyamatokat, és biztosítani tudjuk-e magunk és utódaink számára az élet egészséges vitelére alkalmas természeti környezetet? A világ fejlett országaiban a kormányzati környezetpolitikák a korábbi szűken értelmezett környezetvédelemtől érzékelhetően elmozdultak a fenntartható fejlődés széleskörű célrendszerének megfogalmazásáig, amely a korszerű környezetpolitikai programok vezérelvévé vált. Magyarország számára stratégiai fontosságú, hogy a jövő század kezdetén gazdasági és környezeti értelemben egyaránt fenntartható fejlődési pályán zárkózzon fel az Európai Unió átlagához. Az 1998- as Kormányprogram szerint fejlesztési stratégiánkat a fenntartható fejlődés irányelveinek kell vezérelniük, és e stratégiának tartalmaznia kell a környezeti megfontolásokat. A Kormány kiemelt célnak tekinti, hogy a környezetpolitika kialakítása és végrehajtása során olyan eszközöket kell alkalmazni, amelyek a környezeti szempontok mellett a hazai gazdaság fejlődésének követelményeit is figyelembe veszik, ugyanakkor teljesítik az EU-csatlakozás szabta követelményeket. A korszerű környezetpolitika a különböző területi szintek és ágazatok közötti egyeztetett tervezést és megvalósítást igényli. Érvényt kell szerezni a partneri viszony és a megosztott felelősség elvének, hiszen csak így teremthetők meg a célok megvalósításának hosszabb időre szóló politikai és társadalmi konszenzusfeltételei, csak így születnek döntések a szükséges társadalmi ráfordításokról. A környezetpolitika kidolgozása és megvalósítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a regionalizmus elvének alkalmazására, ily módon ugyanis a környezeti és helyi fejlesztési törekvések egymás pozícióját is erősíthetik, így hatékonyabbá válhat a finanszírozás, valamint az Európai Unió fejlesztési forrásaihoz való hozzájutás is. A környezetért vállalt közös felelősség jegyében új típusú társadalmi feladatmegosztásra van szükség. így részben elkülönülnek egymástól az állam, a gazdaság és az állampolgárok lehetőségei és a velük szemben állított követelmények.