A mezőgazdaság jogi szabályozása [antikvár]

Tankönyvünk a mezőgazdasági felsőoktatás keretében folyó szakemberképzés céljára készült, és így a mezőgazdasági mérnökök feladataival összefüggő alapvető jogi ismeretek elsajátítását szolgálja. E célkitűzésen belül elsősorban a mezőgazdasági vállalatban - ideértve természetesen a mezőgazdaság és élelmiszeripar körében működő szövetkezeteket is-, továbbá a mezőgazdasági szakigazgatásban tevékenykedő mezőgazdasági mérnökök jogi ismeretigényére összpontosít. Ez a jogi ismeretigény tartalmában és terjedelmében történetileg változó, azonban a magyar mezőgazdasági szakember e területen mindig széles körű tájékozottsággal rendelkezett, ami nyilvánvalóan hozzájárult ahhoz, hogy feladatait az elmúlt évtizedekben is képes volt szélesebb társadalmi és szakmai spektrumban szemlélni. A tankönyv tartalmát és tárgyalási módszerét - az előzőekben említetteken kívül - érdemi mértékben befolyásolja az is, hogy nem jogászok számára íródott. Ez szükségessé tette bizonyos jogtani, államelméleti és államszervezeti alapismeretek áttekintését, valamint a tételes ismeretanyagnak a mezőgazdasági mérnök feladataira való orientálását. Ennek megvalósítása érdekében a részletes - és szükségképpen változékonyabb (pl. földjogi, munkajogi stb.) - szabályismeret helyett a jogpolitikai és jogi elméleti kérdéseket, valamint az alapintézményeket igyekeztünk előtérbe állítani. A tárgykör tételes joganyagának feldolgozását 1986. májusáig végeztük el. A tankönyv elkészítése során az a cél vezetett bennünket, hogy az ismeretanyag adja meg a mezőgazdasági mérnöki tevékenységhez szükséges alapvető jogintézményekben és - a tartósabb időre szóló - jogszabályanyagban való eligazodáshoz szükséges ismereteket, valamint - ezzel azonos súllyal - az alapvető szemléleti elemeket is. A tankönyvben feldolgozott ismeretanyag, illetőleg annak elméleti koncepciója hosszabb történeti fejlődés eredménye. Mindezek kialakításában és feldolgozásában alapvető tényezőként kívántuk érvényesíteni azt a ma már általánosan elismert és sűrűn hangoztatott követelményt, hogy a felsőoktatás nem összpontosíthat a lexikális ismeretekre - amelyek egyébként is gyorsan elavulnak -I hanem olyan elméleti alapozást és szemléletet, valamint az értelmiségi státust meghatározó tudati elemeket kell oktatni - s ezek között nem utolsósorban a folyamatos továbbképzés igényét szükséges felkelteni és megalapozni -, amelyek évtizedekre biztosítják és meghatározzák az adott tárgy körében a diplomás szakember minőségi jegyeit. Könyvünk tehát egyetemi tananyag és nem az éppen hatályos jogszabályok ismertetése vagy kommentárja kíván lenni. Tankönyvünk tehát elsődlegesen oktatási célokat szolgál; természetes, hogy az ismeretanyag mélyebb megértéséhez és elsajátításához számításba vettük az oktatás lehetőségeit, elsősorban az előadásokat és a konzultációkat is. Figyelembe kellett továbbá venni azt is, hogy egyetemünkön többféle posztgraduális képzés folyik, mely szakok többségében jogi ismeretek oktatására is sor kerül. Az alapozó ismeretek körét ennek figyelembevételével kellett tehát meghatároznunk, illetőleg a speciális jogismereti igények oktatását ide csoportosíthattuk. Gödöllő, 1986 A szerkesztő