A mezőgazdaság támogatása a tőkés országokban [antikvár]

BEVEZETÉS A mezőgazdaság támogatási költségeinek összegszerű megállapítása, s ezzel kapcsolatban az agrárszubvenciók mérésének metodikai problémája mind nagyobb mértékben kerül az érdeklődés előterébe. Ezért a témadokumentációnak első és második része ezekkel a témakörökkel foglalkozik. A mezőgazdaság szubvencionálásának rendszere az Európai Gazdasági Közösség országaiban olyan mértékben fonódik össze az Európai Mezőgazdasági Fejlesztési ás Garancia Alap /FEOGA/ működésével, hogy ez a témakör ezeknek az országoknak a viszonylatában már csak eg^ttesen volt tárgyalható. A mezőgazdaság dotálására a következő években előreláthatóan fordítandó összegek hozzávetőleges megállapítása kizáróla^g az EGK ezen alap jára vonatkozó irodalom elemzése utján lehetséges. Az EGK-ban időközben felmerült nehézségek meglassították ugyan a közös agrárpólitika teljes megvalósítására irányuló tárgyalások menetét, de á már eddig jogerőre emelkedett határozatok is elégségesek voltak ahhoz, hogy az 1965 év végén, illetve 1965 elején a közös agráralap - csak az 1962/65 évi támogatási költségek részbeni megtérítése cimén - 58 millió dollárt fizessen ki a tagállamoknak s a közeljövőben - csak az 1965/64 évi szubvenciók költségeinek részbeni fedezésére - feltehetően további 75 millió dollár kifizetésére kerülhet sor, A témadokumentáció ezért a szóbanforgó hat országra vonatkozó anyagot "A mezőgazdaság támogatásának költségei az Európai Gazdasági Közösség országaiban" c, részében foglalja össze, majd a támogatások szempontjából jellegzetes négy, EGK-n kívüli tőkés ország /Anglia", USA, Dánia és Ausztria/ szubvencionálás! rendszerét és agrártámogatásának költségeit mutatja be. Azért választottuk ezt a né^ országot, mert ezekben a szubvenciók rendszere, illetve célja eltérő. Anglia és az USA agrártámogatási' rendszere ugyan sok tekintetben mutat fel közös vonásokat, de mig Angliában a termelés igen nagyarányú növelése képezi az állami támogatások egyik legfőbb célját, addig az USA-ban a szubvenciók jelentős részének folyósítása feltételként a^ termelés csökkentéséhez van kötve, A tőkés országok túlnyomó részében, a mezőgazdaság szubvencionálása több évtizedes múltra tekinthet vissza, mig Dániában alig néhá^ éve alkalmaznak állami támogatásokat. Végül Ausztriában a mezőgazdasági.'dotációk célja mindinkább a termelés minőségi szempontból való fokozása, a termékek versenyképességének növelése, amit feltehetően az ország-