A munka törvénykönyve egységes szerkezetben állásfoglalásokkal és magyarázatokkal 2003 [antikvár]

Előszó 11 ELOSZO Tisztelt Olvasó! A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény az 1992. július l-jén történt hatályba lépése óta több változáson ment át. Utóbb a 2001. évi XVI. Törvény - 2001. július 1. hatállyal - majd pedig a 2001. évi XXXVI. törvény 1. §-ának (3) bekezdése, valamint a 85. §-a - ugyancsak 2001. július 1-i hatállyal - terjesztette ki a Munka Törvénykönyvének hatályát a közigazgatási szerveknél köztisztviselőnek nem minősülő munkavállalók munkaviszonyára, akik korábban köztisztviselőknek minősültek. Ezt követően az Országgyűlés 2002. július 2-i ülésén elfogadott 2002. évi XIX. törvénnyel ismét több vonatkozásban - főként a szakszervezeti jogosítványok terén, valamint az Mt. munkaidőre vonatkozó rendelkezése körében - módosította az alaptörvényt. Végül pedig a 2003. évi XX. törvény - 2003. július 1-i hatállyal - további változásokat vezetett be főként a részmunkaidő, a határozott idejű munkaviszony megerősítése, a szerződés típusok megválasztása, valamint a jogutódlás részletes szabályozása tekintetében. A módosítások és kiegészítések jelentősen érintették a munkajogi szabályozás szinte egészét, a kollektív jogosultságokat éppúgy, mint az individuális (egyéni) jogviszonyokra vonatkozó szabályozást. A változások egyaránt érintették a munkaadókat és a munkavállalókat, s minderre a változásra az EU irányelveinek megfelelő jogharmonizációra törekvés miatt került sor. Ennél fogva a korábbi Mt. kommentár anyagok használhatósága érthetően csökkent, míg az új kommentár iránti igények napjainkban egyre jobban növekedtek. Ennek tükrében jelenik meg e kézikönyv - negyedik - bővített kiadása, amely e jogterület gondjainak megoldásában kíván segítséget nyújtani vállalkozóknak, gazdasági társaságok vezetőinek, a gazdasági szféra és közszolgálat, a humánpolitika szakembereinek, nem kevésbé pedig a munkavállalóknak, az őket képviselő szakszervezetek tisztségviselőinek, valamint az említetteket segítő jogász társadalom egészének. A szerző munkája során figyelemmel volt a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumi állásfoglalásaira, valamint a munkaügyi bíróságok érdeklődési körbe tartozó határozataiban kifejtett álláspontokra. Nem kis mértékben figyelemmel kísérte a munkajog területein az utóbbi években tapasztalható gazdasági-jogi kultúra körében és a különböző folyóiratokban megjelent érdekesebb publikációkat. A kézikönyv szerkezetében követi - a bevált gyakorlatnak megfelelően - az Mt. egyes részeit, fejezeteit. A Törvény alkalmazásának minden aktuális részletekbe menő teljes kifejtésére természetesen vállalkozni aligha lehetett. Mégis azzal adjuk közre e munkát, fy I ' I ¦ '