A Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendeletei, valamint egyes fontosabb munkaügyi jogszabályok 1989. április 1. napján hatályos - egységes szerkezetbe foglalt - szövege [antikvár]

I* i*ész A TÖRVÉN^ÖNYV CÉLJA Mt. l.§ E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza a szocialista társadalom munkájában való részvétel rendjét, ennek keretében különösen a munkáltatóknak és a dolgozóknak a munkaviszonyból eredő jogait és kötelezettségeit, valamint a dolgozók közreműködését szakszervezeteik útján az élet- és munkakörülményeiket érintő kérdések szabályozásában, továbbá a munkáltató tevékenységének fejlesztésében és ellenőrzésében. Általános rendelkezések Mt. 2.§ (1) E törvény rendelkezéseit a társadalmi és az egyéni érdekek összhangjának biztosításával kell alkalmazni. (2) A törvényben megállapított jogojcat társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni. (3) A törvény tiltja a joggal való visszaélést. Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen, ha a népgazdaság megkárosítására, a bírálat elfojtására, a dolgozók jogainak és törvényes érdekeinek csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne. Azt, akinek terhére a visszaélés történt, emiatt hátrány nem érheti. Aki jogával vétkesen visszaélt, az ezért alkalmazott felelősségre vonáson felül viselni tartozik a visszaélés elhárításának következményeit is. (4) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a munkáltatónak és a dolgozónak kölcsönöpsen együtt kell működnie. Mt. 3.§ A munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatokat alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. Munkaviszonyra vonatkozó szabály azonban ilyen kötöttséget előírhat. A kötelező alakiság elmulasztása esetén — ha a szabály kivételt nem tesz — a nyilatkozat érvénytelen. A dolgozó kérelmére a lényeges érdekeit érintő nyilatkozatot akkor is írásban kell megtenni, ha az egyébként nem volna kötelező. Mt. 4.§ A dolgozó a munkaviszonyból folyó igényének érvényesítése céljából, valamint - ha a jogszabály kivételt nem tesz — a munkáltató rá nézve sérelmes intézkedése ellen a munkaügyi vitát eldöntő szervekhez fordulhat. Mt. 5.§ (1) A munkaviszonyból folyó igény három év alatt elévül. A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség öt év alatt, ha pedig a büntetőeljárás megindítására meghatározott elévülési idő ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor az igény esedékessé vált. (2) Ha a jogosult az igényt menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül azt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra. (3) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a munkaügyi vitát eltöntő szerv előtti érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is -, végül a kötelezett részéről való elismerés az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újból kezdődik. Ha az