A munka törvénykönyvének magyarázata [antikvár]

__17 ELŐSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ Immáron több mint két éve, hogy az Országgyűlés elfogadta a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi 1. törvényt (a továbbiakban: Mt.), amely 2012. január 6-án kerüh kihirdetésre és jellemzően 2012. július l-jén lépett hatályba. Két esztendő egy „új jövevény" életében talán a legizgalmasabb időszak, mert ekkor „teszi meg az első lépéseket", ekkor derül ki, hogy milyenek a „tulajdonságai", a „szülők" pedig aggodalommal vegyes büszkeséggel figyelik, hogy a „gyermek" hogyan fejlődik, illetőleg miként teljesít. Az eltek időszak talán elegendő idö ahhoz is, hogy kellő jogalkalmazói tapasztalat álljon rendelkezésre a gyakorlati alkalmazhatóság értékelésére. A kodifikációs munkabizottság kiemelkedő szaktudású és több évtizedes munkajogi tapasztalatú szakembereivel közösen korábban sem titkohuk, hogy a törvény „igazi próbája" a gyakorlati alkalmazás, így a tapasztalatok alapján szükség lehet egyes jogintézmények és rendelkezések pontosítására, illetőleg „finomhangolásra". Megállapítható, hogy ilyen módosításra széles körű szakmai konszenzus alapján sor is került az elmúh két év folyamán. így elmondhatjuk, hogy jelenleg egy európai összehasonlításban is korszerű, a korábbinál nagyságrendekkel jobban alkalmazható, a korábbi törvény kapcsán kialakult bírósági jogértelmezés és gyakorlat mellett a hazai munkaerőpiaci viszonyokat és foglalkoztatási sajátosságokat is tükröző munkajogi kódex irányadó a munkaviszonyokra. Ettől függetlenül már a kézikönyv első kiadásakor nyilvánvaló volt, hogy a közzétett magyarázatokat a joggyakorlatnak és a jogszabályi változásoknak megfelelően időszakonként felül kell vizsgálni. E kiadás közreadásával ennek az elvárásnak szeretnénk eleget tenni, amelynek különös aktualitását az új Polgári Törvénykönyv elfogadása és 2014. március 15-i hatályba lépése adja. Mindezekre tekintettel a kézikönyv szerzői kiemelt hangsúlyt helyeztek az Mt. elfogadása óta módosuh, illetőleg az egyes jogintézményekhez kapcsolódó átmeneti és hatályba léptető rendelkezések bemutatására. A kézikönyv az első kiadáshoz hasonlóan az Mt. átfogó és komplex ismertetésére törekszik, ugyanakkor kitér a törvény hatályba lépése óta ehelt időszakban összegyűk jogalkalmazási kérdések és tapasztalatok elemzésére. Ennek megfelelően a kézikönyv második kiadása - többek között - tartalmazza a távolléti díj számításával kapcsolatos szabályokkal összefüggésben a törvény hatálybalépését követően a jogalkalmazók részéről felmerült értelmezési kérdéseket, a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetekkel lefolytatott szakmai konzultációk alapján a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályok módosításával erre adott jogalkotói válaszokat, azaz a távolléti díj kiszámításának egyszerűbb és kevesebb adminisztrációval történő kiszámításának szabályait. A kézikönyv emellett bemutatja az alapvetően szövegpontosító, illetve a jogalkalmazást segítő céllal történt módosításokat, így különösen a szabadság és a betegszabadság kiadására, elszámolására, valamint az apát megillető pótszabadságra vonatkozó módosult szabályokat, ismerteti a munkavállalót vasárnapi munkavégzés esetén megillető bérpótlékra jogosító feltételek magyarázatát, a munkaszüneti nappal kapcsolatos díjazási szabályokat, a munkavállaló jogellenes megszüntetésével kapcsolatos anyagi igények érvényesítésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az olyan normaszöveg-pontosításokat és részben kiegészítéseket, amelyek az Európai Bíróság munkajogi tárgyú ítéleteiben megfogalmazott elvek alapján kerültek megfogalmazásra. Ez utóbbi körben a kézikönyv