A munkaszerződés hazai szabályozásának alapkérdései [antikvár]

1. BEVEZETŐ GONDOLATOK A munkaszerződéssel kapcsolatos kérdések, problémák, szabályozásbeli ellentmondások és az előbbiek megoldásának keresése a munkajog tudomány területén eltöltött több, mint 25 éves munkálkodásaimból intenzíven az utolsó 10-12 évben került érdeklődésem előterébe. A témakör aktualitása különösebb bizonyítást nem igényel, hiszen e kérdéskör a munkajog létezése óta folyamatosan foglalkoztatja a tudomány művelőit és állandó jelleggel napirenden van, sőt mindez elmondható már a mai értelembe vett munkajogot jóval megelőző időszakoknak a munkavégzési viszonyokra vonatkozó, de munkajognak még nem tekinthető szabályanyagára is. Ez utóbbira bővebben a munkaszerződés intézménytörténetét taglaló III. részben kívánok kitérni. Közismert tény, hogy a jelenlegi értelemben felfogott munkajog jóval tágabb kört ölel fel, mint a munkaszerződés területe. A munkaszerződés, mint az individuális munkajog egyik legfontosabb része mellett szintén ide tartozóan lelhető fel a munkaviszony - ezen belül a szerződő felek jogainak és kötelezettségeinek - távolról sem problémamentes szabályanyaga. Megjegyzendő azonban, hogy csak a munkajogra jellemző - ezen belül is főleg csak elméleti síkon -, hogy esetenként éles határvonalat igyekszik húzni a munkaszerződés, mint kötelemkeletkeztetö aktus és a munkajogviszony, mint a kötelem létformája között'. A numkaszerződés kétség kívül egyik legfontosabb jogkövetkezménye a munkajogviszony keletkeztető hatás, azonban nem osztható az a nézet, mely szerint a munkaszerződés elkiUönillne vagy legalábbis valamilyen szinten-módon leválasz.tható lenne a munkajogviszony tartalmától. Más kérdés, hogy a jelenleg hatályos szabályozás szerint a munkaszerződés kötelezően szükséges tartalmi elemként csak meglehetősen kevés kérdést ' Ld. Román László: Munkajog, Kari rész-(kiegészítö) jegyzet. Tankönyvkiadó Bp. 1984. 168.0. és uö.: A munkajog alapintézményei II. kötet, Pécs, 1996. 64. és köv. o.