A munkavállalók személyiségi jogainak védelme [antikvár]

I. fejezet A SZEMÉLYISÉGI JOG ÉS AZ EGYÉN ^ , MAGÁNSZFÉRÁJÁNAK VÉDELMÉT SZOLGALO SZABÁLYOZÁS KÉRDÉSEI BEVEZETES A magánszféra védelmének jogi koncepciója és a vele rokon fogalmak tartalma (pl. privát élet, személyes integritás, stb.) csak a történelmileg folyamatosan változó gazdasági és társadalmi körülmények, valamint az egyes társadalmak kulturális értékrendjének függvényében értelmezhető. A magánélet védelmének fejlődését vizsgálva nem tendenciákról, hanem sokkal inkább a fent említett társadalmi, gazdasági és értékrenddel kapcsolatban fennálló szoros függőségről lehet beszélni. Ez a többszörös kapcsolatrendszer nagyon sok esetben alapvetően meghatározza a munkavállalók személyiségi jogaival (privát szférájával) kapcsolatos vizsgálódások keretét. A német filozófus és szociológus Jürgen Habermas a „Strukturwandel der Öffentlichkeit" c. munkájában mutatja be, hogy a gazdasági, társadalmi és kulturális faktorok milyen módon befolyásolják a privát és a „közösség" kategóriák kölcsönös alakulását. A norvég Jon Bing álláspontja szerint a személyiségi jogok védelmének legkorábbi koncepciója Nagy Britanniában és az Egyesült Államokban alakult ki. Hátterében a királyi személyek, ill. a társadalom legfelsőbb köreihez tartozó személyek magánéletével kapcsolatos információk védelmét szolgáló intézkedések és szabályok álltak.' Ugyanakkor, napjainkban a személyiségi jogok védelme elsősorban olyan mindennapi élethelyzetekre koncentrál, amelyek a társadalom túlnyomó többségét érintik. Pl. az állampolgár és a közigazgatás viszonyrendszere, a munkavállaló és a munkáltató közötti kapcsolat, munkáltatói kontroll és megfigyelés, stb. A rohamos technikai fejlődés eredményeként az egyén (munkavállaló) és a köz (munkahely) közötti határvonalat újra kell gondolni. Gondoljunk itt az információs társadalom munkavégzési viszonyaiból következő sajátosságokra (pl. távmunka, stb.). Bizonyos esetekben ajogszabályok, ill. a munkáltató jól megfontolt gazdasági érdekei diktálják, sőt néhány esetben kikényszerítik a munkavállalókról történő adatgyűjtést, ill. adatfeldolgozást.^ Például pozitív vonatkozásban (védelmi célzattal) a terhes nők, ill. kis- Bing, Jon: Privacy and Surveillance Systems. Norwegian Research Center of Computers and Law, 11 i Compendium to the Erasmus course 1994, Public Administration and Information Technology. Oslo 1994, ^ ' •' pp. 76-96 !'' Megjegyzés: Az EU 95/46/EC irányelv 2(b) cikkelyének előírása szerint - amit a későbbiekben kiindulási i'. ' alapul veszünk - az adatfeldolgozás (data processing) magában foglal minden olyan lépést, amely az adat- I' ¦ gyűjtés és az adat megsemmisítése között van. '' I '¦