A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. [antikvár]

Előszó A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának, mint önálló jogterületnek a művelői között egyetértés van abban, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga - a jogterület definícióját és az elméleti alapvetést tartalmazó általános részen túl - két fő részre bontható, mégpedig a közjogi és a magánjogi részre. A jelen II. kötet a második részt, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok magánjogát tárgyalja, és elsősorban korábban készült azonos tárgyú munkákat megalkotó elődök (elsősorban Bánrévy és Vörös) által kialakított rendszert követve dolgozza fel a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogában leggyakrabban alkalmazott szerződéseket és egyéb magánjogi viszonyokat. A szerző azonban - maga is gyakorló ügyvédként praktizálva - fontos kiindulópontnak tekintette az ELTE Jogi Továbbképző Intézet gondozásában utoljára 1994-ben külkereskedelmi tevékenység jogi kézikönyve" címen megjelent összefoglaló munkát is, amely - túl azon, hogy felkészülési anyagként szolgált a külkereskedelmi szakjogászképzésben részt vevő másoddiplomás hallgatók részére - a nemzetközi kereskedelmi jogban praktizáló gyakorló jogászok alapvető, széles körben ismert és elismert forrásmunkája még ma is. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok körében tárgyalt szerződések többsége az új Ptk. hatálybalépése óta a belső jogban is szabályozásra került, a szerződéses környezet bemutatása elsősorban az adott szerződésre irányadó nemzetközi jogforrások (nemzetközi egyezmények, szokványok, ajánlások, mintaszerződések stb.) bemutatására korlátozódik, ideértve bizonyos, a szerző által nagyobb jelentőségűnek ítélt bírósági döntéseket is. Elkerülhetetlen volt azonban, hogy az egyes szerződéstípusok tárgyalása során kiindulópontként kerüljenek felhasználásra az új Ptk. rendelkezései. Értelemszerűen külön hangsúlyt kaptak az Európai Unió egy-egy adott szerződéstípus szabályozására vonatkozó jogforrásai. A jegyzet bevezető részében a nemzetközi gazdasági kapcsolatok magánjogának forrásai kerülnek bemutatásra, külön elemzés tárgyát képezi ezen belül a lex mercatoria. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok szerződései az alábbi rendszerben kerülnek tárgyalásra: az úgynevezett főszerződések körében kiemelkedő jelentőségű, és így nagyobb terjedelemben szerepei a jegyzetben a nemzetközi adásvétel, emellett az egyéb főszerződéseket tárgyaló részben olyan szerződések kerülnek bemutatásra, mint a vállalkozási szerződés, a technológia-transzfer, a franchise és a kooperációs szerződések. Az úgynevezett kisegítő szerződések körében a piacszervező (ügynöki és forgalmazói) szerződések, az áruk továbbítására vonatkozó (fuvarozási, szállítmányozási, raktározási és biztosítási) szerződések, valamint a bankügyletek (fizetési módok, hitelügyletek, speciális finanszírozási formák és a bankgarancia) kerül tárgyalásra.