A polgári jog alapjai [antikvár]

Több lapján jegyzetek, aláhúzások, jelölések ceruzával, tollal és színes kiemelővel.
A polgári jog a jogrendszer talán "leghétköznapibb" ága, abban az értelemben, hogy a polgári jog által szabályozott társadalmi viszonyok olyan általánosan és olyan természetességgel vannak jelen mindennapjainkban, hogy e viszonyok "jogiasságát" gyakorta nem is észleljük. Ha valaki reggel munkájába indulva mondjuk villamosra száll, aligha jut eszébe, hogy azzal, hogy a járműre felszállt, egy személyfuvarozási szerződést kötött. A mindennaposság mellett a polgári jogra az is jellemző, hogy a bennünket körülvevő társadalmi valóság hihetetlenül széles spektrumát fogják át szabályai és egészen szokatlanul nagy mozgásteret biztosítanak a benne szereplő alanyoknak: egy és ugyanazon polgári jog szabályozza pl. a tulajdonviszonyokat, a szerződések bonyolult világát, az öröklési jogot, a szellemi alkotások jogát stb. Más szavakkal ezt úgy szokás kifejezni, hogy a polgári jog által szabályozott életbeli tényállások lényegében felleltározhatatlanok, végtelen számúak és végtelen számú variációkkal vannak jelen valóságunkban. Mindemellett a polgári jog a jogrendszernek az az ága is, amely a legintenzívebb kölcsönhatásban áll a gazdasági viszonyokkal, még ha nem is minden gazdasági viszony áll a polgári jog szabályozásának hatálya alatt. Ez a fajta sokféleség és sokszínűség jócskán megnehezíti az elmélet művelőinek dolgát abban, hogy a polgári jog fogalmát szabatosan meghatározzák. Kivétel nélkül megálló, egyszer és mindenkorra szólóan igaz meghatározást adni valószínűleg nem is lehet, bár ezzel sokan megpróbálkoztak. A magunk részéről a leghelyesebb megoldásnak azt tartjuk, ha két, a számos definíció-kísérlet közül legelterjedtebb és legelfogadottabb koncepciót ismertetjük anélkül, hogy köztük bármilyen szempontból értékbeli hierarchiát állítanánk fel vagy más módon egymásra vonatkoztatnánk őket.