A polgári perrendtartás magyarázata 2. (töredék) [antikvár]

Fellebbezés XII. fejezet FELLEBBEZÉS A jogorvoslathoz való jog alkotmányjogi értelemben / A jogorvoslathoz való jog alapvető jog. Az Egyezségokmány 2. cikke szerint a részes államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy minden olyan személy, akinek az Egyezségokmányban elismert jogai vagy szabadságai sérelmet szenvednek, hatékony jogorvoslattal élhessen akkor is, ha a jogok megsértését hivatalos minőségben eljáró személyek követték el; a jogorvoslattal élő személy jogai tekintetében az illetékes bírói, államigazgatási vagy törvényhozó hatóság vagy az állam jogrendszere szerint illetékes más hatóság határozzon, és az illetékes hatóságok a helytállónak elismert jogorvoslatnak érvényt szerezzenek. Eszerint a jogorvoslathoz való jog: az érdemi (ügydöntő, az ügyfél helyzetét, jogait lényegesen befolyásoló) határozatok tekintetében a más szervhez vagy a magasabb fórumhoz fordulás lehetősége [5/7992. (I. 30.) AB határozat]. A nem érdemi, nem ügydöntő határozat esetén ilyen felülvizsgálatot nem kötelező biztosítani. Az Alkotmány a törvényekben meghatározott keretek között mindenki számára biztosítja a jogorvoslatot a jogát vagy jogos érdekét sértő bírói, államigazgatási vagy más hatósági döntés ellen [Alkotmány 57. § (5) bek.]. A szabály „törvényben meghatározottak szerint" szóhasználata utalás az eltérő szabályozási lehetőségekre; egyebek között arra, hogy a jogorvoslatnak többféle formája lehet, valamint arra, hogy a jogorvoslati jog törvény által korlátozható. Jogorvoslattal élhet „mindenki", akinek Jogát vagy jogos érdekét" a döntés sértheti. Akinek még elvben sincs olyan joga vagy jogos (a jog által védett és elismert) érdeke, amelynek sérelmét állíthatná, nem rendelkezik ilyen joggal. A jogorvoslathoz való jog - alkotmányjogi szempontból - a határozat kifogásolhatóságét jelenti. A jogorvoslat igénybevételének nem előfeltétele a tényleges sérelem igazolása. Ahhoz van joga a személynek, hogy állítsa a döntés jogos érdeket vagy jogot sértő voltát. Ugyanakkor a jogorvoslati kérelem csak hibás - törvénysértő, megalapozatlan (közigazgatási ügyben célszerűtlen) - határozat esetén teljesíthető. A jogorvoslathoz való alapvető jog tárgyilag csak a hatósági döntésekre, terjed ki. Nem terjed ki a nem állami, például a munkáltatói vagy a tulajdonosi döntésekre, és nem terjed ki az állami, de nem hatósági döntésekre.