Bővebb ismertető
A múlt század első felében a magyar polgári lejárás az írásbeliségen, a kötött bizonyítási rendszeren alapult. Formalisztikus, nehézkes, hosszadalmas és költséges volt ez az eljárás. A kapitalizmus magyarországi fejlődése a múlt század második felének kezdetétől vetette fel az új gazdasági viszonyok igényeinek megfelelő korszerű polgári eljárás szükségességét. Az erős feudális maradványok az államszervezet és jogrendszer modernizálásának általános lassú menete késleltette, nehezítette a magyar polgári eljárás gyökeres és átfogó átalakítását.
A reform első jelentős lépése a Polgári törvénykezési rendtartásról szóló 1868. évi LIV. törvény volt, mely a polgári peres eljárást és a végrehajtást szabályozta. A peres eljárásban kétféle típust hozott létre. Az egyiket a járásbíróságok részére kisebb jelentőségű ügyekre, egyszerűbb, formátlanabb, lényegében szóbeli, gyorsított eljárást. A másikat, az úgynevezett rendes eljárást a törvényszékek számára, mely a szigorú írásbeliségre épült...