A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény magyarázata I-III. [antikvár]

Előszó polgári perrendtartásról szóló 1952. évim. törvény immár ötven éves is elmúlt, s egy törvény meglehetősen ritkán ér meg ilyen kort. A Pp. korát tetézi még, hogy 1953, a hatálybalépése óta a gazdasági és politikai irányvonal gyökeres fordulatot vett, s ez a fordulat alapvetően érintette a polgári igazságszolgáltatást is. A rendszerváltástól folyamatosan építgetett piacgazdaság és jogállam olyan kihívások elé állította a bíróságokat -és az általuk alkalmazott jogszabályokat is - amely mind minőségileg, mind mennyiségileg ismeretlen volt azok számára. A bírósághozfordulás emberi és alkotmányos jogával élő polgárok rövid idő alatt megtöbbszörözték a polgári peres és nemperes ügyek számát Új, addig ismeretlen vagy kevéssé ismert pertípusok keletkeztek, vagy váltak kiemelkedően jelentőssé; elég itt a közigazgatási perekre vagy a társasági perekre gondolni A bírósági szervezetrendszer is gyökeresen átalakult, hosszabb vajúdást követően megkezdték működésüket a komoly rrujugyar jogtörténeti, gyökerekkel bíró ítélőtáblák. A jogrend átalakításában értelemszerűen kiemelkedő szerepet játszott a jogalkotó. A rendszerváltás előtt négy nagyobb (novelláris) módosítást ért meg a Pp., azt követően máig hat nagyobb és számtalan apróbb módosítást eszközölt az Országgyűlés. Elterjedt az a sajnálatos gya-