A polgári törvénykönyv [antikvár]

Előszó a 2008. évi kiadáshoz A Polgári Törvénykönyv nem „egy" a törvények közül, hanem a magánjog alapkódexe, melynek kiemelkedő jelentőségét az általa közvetlenül szabályozott életviszonyok fontossága is mutatja. Jelentősége túlmutat a szabályozási körébe vont viszonyokon, kihat valamennyi polgári jogi normával rendezett vagy rendezhető kapcsolatra, attól függetlenül, hogy az adott norma a Polgári Törvénykönyvet háttérjogszabályként megjelöli-e vagy sem. Nincs olyan év, melyben ne módosulna a Ptk. ezért célszerű a hatályos joganyagot egységes szerkezetű kiadványban megjelentetni. Az űj Polgári Törvénykönyv előkészítő munkáit a Kormány 1061/1999. (V.28.) Korm. határozatával módosított 1050/1998. (IV.24.) Korm. határozat indította el. A Kormány 2008. május 28.-i ülésén megtárgyalta és elfogadta a T/5949 megnevezésű, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot, majd annak hatályba lépése érdekében szükséges intézkedéseket három pontban az 1049/2008. (VII. 18.) Korm. határozatban állapította meg. 1. A határozatban a Kormány 2009. február 28.-i határidővel elrendelte külön törvény megalkotására irányuló előterjesztés benyújtását, mely a Ptk. hatálybalépéséről, a hatályukat vesztő jogszabályokról, a kapcsolódó jogszabály módosításokról, valamint átmeneti rendelkezések megállapításáról szólnak. Elrendelte továbbá a szükséges űj jogszabályok megalkotására, valamint olyan előterjesztések benyújtását, melyek az intézményfejlesztésre vonatkozó javaslatok elfogadására irányulnak. 2. Elrendelte az első előterjesztéshez szükséges feladatok, átmeneti rendelkezések felmérését és jegyzékbe foglalását, továbbá előkészítésükre ütemterv készítését, valamint a második előterjesztéshez szükséges intézményfejlesztési és egyéb feladatok felmérését, végrehajtásának ütemezését, melyek benyújtására a határidőt 2008. november 30. napjában jelölte meg. 3. A Kormány azonnali hatállyal elrendelte az első két pontban megfogalmazottak végrehajtásának az összehangolása érdekében az érintett miniszterek által kijelölt szakértőkből álló Tárcaközi Bizottság felállítását, és felkérte a Legfelsőbb Bíróságot, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, az érintett kamarákat, érdekképviseleti szervezeteket, a Magyar Nemzeti Bankot, a Magyar Szabadalmi Hivatalt a bizottságban való részvételre. A polgári jogot, mint átfogó jogterületet érintő módosításra legutóbb a 2006. évi III. törvénnyel került sor. Az elmúlt években azonban számos jogszabály módosítás történt, melyek az ügyleti és késedelmi kamat, óvadék, zálogjog, jótállás, fogyasztóvédelem, és a család területét érintették. A jogalkalmazók számára fontos, hogy a Ptk. által hivatkozott külön törvények, rendeletek és a módosításaik hatálya is feltüntetésre kerüljön. Ennek érdekében a legjelentősebb változások többes hatálya is megjelölésre kerül, mely munkánk jelentős eredményének tekintünk. Ezen prioritásokat szem előtt tartva kiadványunk végén közöljük a joggyakorlat szempontjából lényeges, de már csak a korábbi jogviszonyok szempontjából hatályos szabályokat is. Az eges normák kikeresésének megkönnyítése érdekében 2003-től kezdve kiadványunkat egy tárgymutatóval egészítettük ki. A „Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért" a diákoknak is hozzáférhető áron kínálja a legfrissebb hatályú bírói gyakoriattal bővített törvényszöveget, melyet minden év szeptember l-i hatállyal jelentetünk meg. Miskolc, 2008. szeptember. 1. a szerkesztő