A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal [antikvár]

Bevezetés I. Az átfogó reform indokoltsága és a kódex megalkotása 1. Polgári átalakulásunk történelmi kacskaringóit szemléletesen tükrözi a magyar polgári törvénykönyv megalkotásának viszontagságos története. A polgári társadalmi rend megteremtésének hajnalán, az áprilisi törvények között az 1848. évi XV. törvénycikk rendelte el először „az ősiség teljes és tökéletes eltörlésének alapján polgári törvénykönyv" elkészítését, és „ezen törvénykönyv javaslatának a legközelebbi országgyűlés elibe" terjesztését. A forradalom eseményei és a szabadságharc bukása megakadályozta e nemes terv megvalósítását, pedig a szakmai kompetenciát a kodifikációs munkálatok vezetésével megbízott Szalay László személye garantálta volna. 2. A kiegyezés után megindult kodifikációs munkálatokról tiszteletteljes főhajtással kell megemlékeznünk. Alapos jogösszehasonlító tudományos munkára épülnek és kiemelkedő szellemi teljesítményt jelentenek az így létrehozott törvénytervezetek és a hozzájuk kapcsolódó munkaanyagok. A tiszteletteljes elismerés annál inkább kijár nekik, mert a 2013-ban elfogadott törvény kidolgozásánál is építettünk színvonalas eredményeikre. 1871 és 1892 között a következő résztervezetek készültek el: 1. Hoffmann Pál: Általános rész (1871), 2. Győry Elek: Általános rész (1880), 3. Halmossy Endre: Dologi jog (1882), 4. Apáthy István: Kötelmi jog (1882), 5. Teleszky István: Öröklési jog (1882), 6. Az öröklési jogról szóló törvényjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottsága által megállapított szövegben (1889), 7. ZsöGöD Benő: A házastársak személyes viszonya egymáshoz és házassági vagyonjog (1891), 8. Králik Lajos: A szülőkről és gyermekekről (1892), 9. Sipöcz László: A gyámságról és gondnokságról (1891). Az igazságügy-miniszter által 1895. október 16-án kiküldött állandó bizottság feladata volt „a magánjog körébe vágó és hazánkban érvényben levő törvényeknek, törvényes szokásoknak, a már meglévő törvénytervezeteknek, a judikatiira és irodalom termékeinek, valamint az idegen művelt államok jogfejlődésének figyelembevételével és felhasználásával, a polgári törvénykönyvnek egységes és rendszeres tervezetét elkészíteni." A bizottság számára az indokolással ellátott első normaszöveget a következő szerkesztő tagok készítették. Lányi Bertalan, az Igazságügy-minisztérium törvényelőkészítő osztályának vezetője, egyben 1897 áprilisáig az állandó bizottság vezető tagja dolgozta ki a személyi jogot és a kötelmi jognak a társaságról és a közösségről szóló fejezeteit, Zsögöd Benő egyetemi tanár készítette a házassági jogot, Sipőcz László árvaszéki elnök a családjog többi részét, Imling Konrád pozsonyi ítélőtáblai tanácselnök a dologi jogot, Thirring Lajos ítélőtáblai bíró a kötelmi jog nem említett részeit, végül Schwarz Gusztáv egyetemi tanáV az öröklési jogot. Az említett szerkesztő tagokon kívül tagja volt a kiküldött bizottságnak Ádám András kúriai bíró, Győry Elek, a budapesti ügyvédi kamara elnöke, Kováts Gyula egyetemi tanár, Köves György ügyvéd, Nagy Ferenc egyetemi tanár, Neuman Ármin egyetemi rendkívüli tanár, Oberschall Adolf kúriai tanácselnök, Sághy Gyula egyetemi tanár és Vavrik Béla kúriai tanácselnök, aki 1897 áprilisától egyben a bizottság vezető ta^a volt. A bizottság segédtagjai voltak Bartha Richárd miniszteri fogalmazó. Illés József miniszteri fogalmazó, Kolosváry Bálint törvényszéki aljegyző, Szászy Béla miniszteri titkár, Szladits Károly albíró és Wolff Károly törvényszéki jegyző. A tervezetek bizottsági szintű tárgyalása 1899 őszén indult és 1900 júliu- 15