Bővebb ismertető
I. fejezetA POLITIKAI ÉS JOGI TANOK TÖRTÉNETÉNEK TÁRGYA, MÓDSZERE ÉS RENDSZERE1,A polltlka-antik görög szó. Eredetileg ilyen összetételben szerepelt; politika techné. Sokratesz mondja a szofistákról, hogy azok a politika technét ta-nitották. azaz az államra /polisz; városállam: közösség/ yon^koző mesterséget, művészetet. Egyesek e kifejezésnek mai értelmet adva ezt a politika technét a társadalomtüdománnyal azonosítják. Platón a Protagoras c. dialógusában örökltTmeg Szoitratesz álláspontját, az iSUamra vonatkozó mesterség, művészet tekintetében. Ennek alapján tényleg van valami igazság abban, hogy a fenti kifejezés a korabeli társadalomtudomány színvonalán a társadalmi összefüggések megfelelő megismerésére irányuló gyakorlati-tudományos törekvést jelentette. Erre utal az is, hogy Arisztoteles a korabeli társadalmi élet törvényszerűségeit éppen a Politika cimet viselő munkájában foglalta össze, s továbbfejlesztette ezt a fogalmat, amikor az embert is ugy jellemezte,, mint politikon zoont, azaz tár-sadalmi-állami-politikai lényt. Hiba lenne azonban, ha ma is azonqsitMánk az Arisztotelész értelmemben vett politikát, a mai értelemben vett társadalmi-tudo-mány fogalmával. Az analógig ez esetben csak az egyszerűsítő magyar ázat kedvéért lehet használni.Tény az, hogy a politika techné eredeti jelentése szerint az állam vezetésére vonatkozó elsajátítható tapasztalatot, ismeretet, tudást jelentette, - az államot pedig azonosították a társadalommal.Ma a politika silónak többféle jelentése van.Ha a politika szó fogalmi jelentését kívánjuk meghatározni, beszélünk erről ugy is, mint a társadalmi gyakorlat egy sajátos fajtájáról, úgyis mint nézetről és úgyis mint elméletről /azaz a tapasztalat általánosításából fakadó nézetrendszerről/. Ezeknek a nézetrendszereknek összességét, ^ennyiben azok tudományosan is ki vannak fejtve, politikai tannak is nevezzük.A politika fogalmát illetően a polgári társadalomtudomány és a marxizmusleninizmus között lényeges különbségek vannak.2.a) Polgári értelemben a politika meghatározott, célszerű, szabályokat követő állami vagy az államra vonatkozó cselekvés. Az első esetben az állam a politikai cselekvés /gyakorlat/ alanya. A másodikban annak tárgya, alanyai pedig a politikai jellegű társadalmi csoportosulások, pártok, szervezetek, esetleg az állampolgárok. Vannak vegyes elméletek is, amelyek az államot egyszerre teldntik a politikai gyakorlat tárgyának és alanyának is.- 3 -