A szabadalmi jogvédelem történeti perspektívái [antikvár]

Előszó A XXL században szinte egyetlen államot sem ismerünk, amely gazdaságának fellendítése, illetve a feltalálói-szerzői jogok védelme érdekében ne szabályozta volna a szellemi alkotások kérdéskörét. A jelen kor jogalkotójának a génmanipulált növények vagy a szoftver szabadalmazhatóságával, illetve a fájlcserélő rendszerek problematikájával kell szembenéznie, azaz egy dinamikusan változó jogterülettel állunk szemben. Észre kell azonban venni, hogy a szellemi alkotások megítélése szorosan összefügg a technikai fejlődéssel: utóbbi folyton „mozgásban tartja" az előbbit. Ebből adódóan a szellemi alkotások nemcsak napjainkban, hanem az emberiség, illetve a technika fejlődésével párhuzamosan, folyamatos kihívást jelentettek. Könyvemben nem a jövőbe, hanem a múltba tekintek, bemutatva a szellemi alkotások egy részterületének, a szabadalmi jognak a hazai fejlődését. A kutatás céljaként egy olyan átfogó munka elkészítését jelöltem meg, amely az első modern szabadalmi törvény, az 1895: XXXVll. tc. keletkezését és alkalmazását mutatja be, elhelyezve és értékelve azt a hazai jogfejlődésben. A téma feltárása során magyar és külföldi szekunder irodalomra támaszkodtam, amely kiegészítette a kutatás törzsét képző bírói gyakorlatot. A Magyar Nemzeti Levéltár Iparügyi Minisztériumi Levéltárában jelentős mennyiségű peranyag maradt fenn, amelynek tételes feldolgozására eddig senki sem vállalkozott. Mindez szükségessé tette a könyv témájának időbeli lehatárolását, amely az 1920 és 1949 közötti időtartamra korlátozódott, azonban ezt nem kiragadva, hanem a hazai jogfejlődés ívében elhelyezve mutatom be. Erre utal a címben szereplő kitétel is, amely a Szabadalmi Bíróság ítélkezési gyakorlatát állítja középpontba, amely testület különbíróságként az említett periódusban működött. Az ismertetett témamegjelölésen belül a könyv azt a folyamatot mutatja be, amelynek során egy uralkodói kegyből, objektív alapokon nyugvó alanyi joggá fejlődött a szabadalmi oltalom. A kutatás elsősorban a hazai jogfejlődés ismertetésére irányul, azonban nem hagyható figyelmen