Bővebb ismertető
ELOSZO
A szellemi alkotások joga területén a rendszerváltást megelőző utolsó években és azt követően még néhány évig Lontai Endre professzornak az egész jogi felsőoktatásban egységesen használt kiváló szakmai színvonalon megírt egyetemi jegyzete szolgált a tárgy oktatásának alapjául.
A rendszerváltás a jog területén azzal a következménnyel járt együtt, hogy jogrendszerünket, ezen belül is a polgári jog részét képező, a szellemi alkotások joga körébe tartozó jogintézményeinket korszerűsíteni kellett, hozzá kellett igazítani az európai normákhoz. Valóságos kodifikációs hullámnak lehettünk és lehetünk tanúi elsősorban az iparjogvédelem területein. Elsőként megvalósult a találmányi szintet el nem érő használati mintaoltalom bevezetése, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma, végül az új szabadalmi törvény is megalkotásra került. Megtörtént a vállalat és árujelzők körében a védjegyjog és a földrajzi jelzések oltalmának újraszabályozása, továbbá a szerzői jog átfogó felülvizsgálata, amelynek eredményeként 1999-ben megszületett az új szerzői jogi törvény.
Az említettekre tekintettel szükségessé vált egy új szellemi alkotások joga tárgyú jegyzet megírása, amely azonban ráépül a Világhy Miklós és a Lontai Endre professzorok által kimunkált értékekre. Világhy tett legtöbbet a szellemi alkotások jogának elméleti kimunkálása érdekében, lerakta annak elméleti és didaktikai alapjait, melyet Lontai színvonalasan fejlesztett tovább. Azokon a területeken is, amelyeket az új szabályozás érintett, az állandónak mondható, elsősorban didaktikai értékek a szükséges mértékben e munkában átvételre kerültek, jelezve ezzel azt, hogy e munka szerves folytatása a korábbi, hosszú ideig hatályos és a tanulást jól szolgáló tananyagnak.
Az elkészült új jegyzet első kiadása feldolgozta az iparjogvédelem alapvető jogintézményét és az iparjogvédelem szerződési rendszerét. Később ez kibővült a szerzői jog anyagával és a szellemi alkotások jogának történeti és elméleti alapjai ismertetésével, majd a