A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya Magyarországon 4. [antikvár]

ÖSSZEFOGLALÁS Összefoglalás Az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (World Intellectual Property Organization, WIPO) 2003-ban publikálta azt a módszertani útmutatót,1 amely az elmúlt közel egy évtizedben lehetővé tette a kreatív ágazatok2 GDP-re gyakorolt hatásának széles körű nemzetközi összehasonlítását. A WlPO-módszertan megkülönbözteti a szerzői joggal védett alkotások előállításához, előadásához, sugárzásához, elosztásához közvetlenül és közvetetten kapcsolódó szektorokat. Ennek megfelelően külön számszerűsítésre kerülnek a I. primer szerzői jogi ágazatok, a II. szerzőijog-függő technikai háttérágazatok, a III. részlegesen szerzői jogi ágazatok, valamint a IV. egyéb kiszolgáló ágazatok. Jelen tanulmány célja a WlPO-metodikát alkalmazó korábbi három - 2002., 2006. és 2009. tárgyévi - magyarországi felmérés 201 l-es adatokkal történő megisméüése és az eredmények összehasonlítása. A legutóbbi vizsgálat kimutatta, hogy a 2008-ban kirobbant pénzügyi és gazdasági válság legkorábban jelentkező kedvezőtlen hatásaival szemben a szerzői jogi ágazatok - leginkább a legkreatívabb tevékenységeknek köszönhetően - képesek voltak sikeresen ellenállni. A mostani felmérés arra a kérdésre keresi a választ, hogy ezek a tevékenységek hogyan reagáltak a recesszió elhúzódására, illetve annak begyűrűzésére a gazdaság minden területén. A legújabb eredmények szerint a szerzői jogi ágazatok a teljesítményük és a foglakoztatáshoz történő hozzájárulásuk alapján - a korábbi gyakorlatnak megfelelően -jelentős súlyt képviselnek a magyar nemzetgazdaságban. A szerzői jogi ágazatok a 2011. évi hazai GDP-t közel 1800 milliárd Ft-tal gyarapították, ezzel összesen 7,62%-os részesedést tettek ki. Ez egyben azt is jelenti, hogy a korábbi évek növekvő tendenciájával szemben ezen ágazatok súlyában 2009 és 2011 között egy 0,23 százalékpont mértékű csökkenés következett be. A szerzői jogi ágazatok a legnagyobb - bár a tapasztalatok alapján egyre kisebb mértékű - nemzetgazdasági súllyal a bruttó kibocsátásban szerepelnek. A legújabb eredmények szerint a 2009-ben tapasztalt negatív fordulat tartósnak bizonyult: a 2011-ben számított 5131 milliárd Ft teljesítmény több mint két százalékpontos mérséklődést felmutatva 8,74%-os arányt jelent, amely a legkisebb eddig számított kibocsátási súly a hazai felmérés történetében. Az előző időszakhoz hasonlóan a visszaesés oka elsősorban a technikai háttérágazatok teljesítményének nagymértékű mérséklődésében keresendő. A szerzői jogi ágazatok a foglalkoztatásban is jelentősen hozzájárulnak a nemzetgazdasághoz, ám 2011-ben ebben a kategóriában is csökkenés ment végbe. Míg 2009-ben az alkalmazásban állók 7,98%-a, addig 2011-ben ennél 0,6 százalékponttal kevesebben - a munkavállalók 7,38%-a - tevékenykedett hasonló szektorokban. Ez megközelítőleg 270 ezer munkavállalót jelent. A releváns ágazatokban tapasztalt munkavállalói létszámcsökkenés nagyobb mértékűnek mutatkozik, mint a visszaesés a bruttó hozzáadott értékben. A szerzői jogi ágazatokban a dolgozók munkavállalói jövedelmének alakulása a vizsgált két év alatt a foglalkoztatásnál kisebb visszaesést szenvedett el. A szektorban dolgozók együttes jövedelme 2011-ben 614 milliárd Ft volt, ami az előző felmérés óta kissé mérséklődve, 7,89%-ban járult hozzá a nemzetgazdasági teljesítményhez. 1 Guide on Surveying the Economic Contribution of the Copyright-Based Industries. World Intellectual Property Organization, Geneve, 2003. 2 A tanulmány a szerzői jogi és a kreatív ágazatokat szinonimaként használja.