A szerzői jogi alapú ágazatok gazdasági súlya Magyarországon [antikvár]

I. Előzmények 7. Nemzetközi vizsgálatok A szerzői jog gazdaságtanának alapjait 1934-ben Arnold Plánt1 fektette le, aki tulajdonképpen először vette részletes górcső alá a szerzői jog gazdasági aspektusait. A szerzői jog és a gazdaság viszonyát tisztázó elméleti okfejtések2 mellett a szerzői jogi alapú ágazatok gazdasági jelentőségének, súlyának, gazdasági hozzájárulásának számszerűsítésére irányuló munkálatok álltak a XX. század második felében induló vizsgálatok és kutatások középpontjában. A hetvenes években kerültek publikálásra ebben a témakörben az első tanulmányok Kanadában és Svédországban, majd a nyolcvanas években az USA-ban, Új-Zélandon, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Németországban és Ausztriában.3 Ezek az elemzések - egységes módszertan híján - tág teret engedtek a módszertani megfontolások taglalásának. A kilencvenes évek óta további országokban (Finnország, Japán, MERCOSUR országok - Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay - és Chile)4 készültek átfogó elemzések - az egyre egységesebbé váló metodika alapján - a szerzői jogi alapú ágazatok gazdasági szerepéről. Az Európai Unió országaira vonatkozó elemzés, amely Róbert Picard, Timo Toivonen és Mikko Grönlund irányításával készült, 2003-ban jelent meg.5 Már az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (a továbbiakban: WIPO) által lefektetett metodika következetes alkalmazásával, 2004-ben került publikálásra a szingapúri, a kanadai jelentés, az USA-ra vonatkozó jelentés, valamint 2005-ben a neves szakértők - Róbert Picard és Timo Toivonen - által készített lettországi vizsgálat.6 A fejlett ipari országok közül az USA, Finnország és Hollandia rendszeresen publikál