Bővebb ismertető
Hátsó fedlap alsó részén kisebb benyomódás.
A jogászok, politikusok, társadalomtudósok és az újságírók fontos szerepet játszhatnak az informálás és informálódás szabadságát előmozdító társadalmi közeg megteremtésében. Nekik kíván munícióval szolgálni ez a könyv. A feldolgozott hazai és külföldi joganyag segít szembeszállni a szólásszabadság ellenségeivel, amikor a közhangulat a szabad közléssel járó kellemetlenségek miatt elvesztette a szólásba vetett korábbi hitet, és amikor a hazai joggyakorlat figyelmen kívül hagyja a sajtószabadságot védő európai gyakorlatot. Demokratikus rendszerekben nem illek kétségbe vonni a véleménynyilvánítás szabadságának elvi helyességét. Amint azonban konkrét, valakinek kellemetlen kifejezésekről van szó, az értékekben való elvi egyetértés hirtelen eltűnik. Minden demokratikus társadalomban előfordul, hogy számottevő társadalmi erők csak képmutatásból fogadják el a szólás szabadságát, legalábbis ha mások, különösen ha népszerűtlen kisebbségek véleményéről van szó. Sokan teljes, őszinte meggyőződéssel hirdetik, hogy más, fontosabb értékek nevében a szólás korlátozható. Pedig a szólás szabadsága iránti elkötelezettség nélkülözhetetlen egy olyan világban, ahol a kritikai nézetek folyamatos támadásnak vannak kitéve.
1949-ben született Budapesten. Magyar jogtudós, egyetemi tanár, író, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Széles kutatási területe van, amely átöleli a jogszociológia, a polgári jog, az alkotmányjog és a környezetvédelmi jog kérdéseit. 1991 és 1992 között a Közép-európai Egyetem Jogi Kara alapító dékánja. 2008-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága bírájává választották.