A tökéletesebb unió: az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya [antikvár]

I. BEVEZETŐ GONDOLATOK „Az éjszakamerikai szabad státus még csak hatvanesztendős, de máris mind természeti, mind erkölcsi tekintetben nevezetes hatalmasságot formál" - fogalmaz egy Budán, 1832-ben megjelent ismeretterjesztő kiadvány,^ majd így folytatja: „Egy jól rendelt, önmaga által kifejlődő polgári egyesületet állít előnkbe, melynek talpköve törvényes egyezés, s éltető gyökere mindnyájuknak az okossággal megegyező közakaratja." Alexis de Tocqueville szavaival „az amerikai politikai világ fölött a nép uralkodik, mint Isten a mindenség fölött, ez mindennek kezdete és vége, minden belőle ered és benne vész el".^ 1878-ban Wilham Gladstone hozzáteszi: az amerikai alkotmány „a legcsodálatosabb mű, amelyet az emberi elme és szándék valaha alkotott".® Még ha túlzónak is tűnnek ezek az elismerő szavak, az USA alkotmánya valóban méltó Európa figyelmére. Az Egyesült Államok alkotmányos berendezkedése a polgári átalakulás és felvilágosodás korában nagyrészt megfelelt az ideális államról alkotott képnek: John Locke elvei, az ember természetéből adódó jogegyenlőség, a polgárok beleegyezésén nyugvó és őket védelmező kormányzat, valamint a hatalommegosztáson alapuló alkotmányos berendezkedés itt valósult meg először a maga kiteljesedett formájában. Az alapító atyák személyes varázsának és az amerikai forradalom hírének köszönhetően ezeket az (eredendően európai) elveket a 18-19. század Európája is lassan befogadta és érvényre juttatta. Az USA alkotmánya a kortársak és az utókor közjogi gondolkodása számára egyaránt megkerülhetetlen forrássá vált. ^ Közhasznú Esméretek Tára, 4. kötet, Pest, 1832,183. o. ^ Idézi Concha Győző: Újkori alkotmányok. I. kötet. Budapest, 1884, MTA, 258. o. -megi'.: Concha hosszú oldalakon keresztül elemzi, hogy Tocquevüle-nek szerinte nüért nem volt igaza, amikor e méltató szavakat írta. ^ Idézi Hamza Gábor; Az Egyesült Államok alkotmányának és alkotmányfejlődésének sajátosságai./ogűHam, 1996/1-2. szám, 125-134. o.