Bővebb ismertető
i', I '1/BEVEZETESAz üzleti elképzelések megvalósításában fontos szerepet játszanak a jogi megfontolások. Először is gondos mérlegelés tárgya az, hogy a tőke animálása adott körülmények között milyen jogi formában valósuljon meg. A döntés olyan tényezők mérlegelésétől függ, mint pl. a tagok és a társaság közötti viszony vagy a tagok felelőssége. Működő vállalkozás esetén dönteni kell abban, hogy milyen legyen a vállalati vezetés struktúrája, pl. legyen-e (kell-e) felügyelő bizottság és könyvvizsgáló, meddig terjedjen az igazgatók hatásköre, legyen-e (kell-e) - és ha igen, milyen legyen - a dolgozói parlicipáció stb. Ha a vállalat növekszik, kérdés az, hogy miként történjék a finanszírozása: felhalmozott nyereségből, bankkölcsönből vagy részvénykibocsátásból? Ha a vállalat gyengélkedik, célszerű utánagondolni: nem lenne-e jó felkínálni egy tőkeerős vállalat számára az ellenőrzés megszerzésének lehetőségét - esetleg szervezeti átalakulás (pl. fúzió) révén -, friss tőkét remélve. A fenti kérdésekben közös, hogy a vállalkozások jogát illetően merülnek föl. Pontosan ez a tárgya az, alább olvasható kötetnek. Mivel a vállalkozások a modern gazdaságban a tőke kollektív formáiban jelennek meg, a vállalkozások joga egyúttal felfogható úgy is, mint az üzleti szervezetek joga.A vállalkozás" kifejezés nem jogi fogalmat takar. A vállalkozási tevékenység kockázaton alapuló gazdálkodási (a gazdaság ún. katalliktikus - kockáztató -logikájának a követéséi) jelenti. Ekkor a gazdasági cselekvés a szűkösen rendelkezésre álló foirások hatékony felhasználására irányul. Ezzel szembeállítható a gazdaság olyan értelemben, amikor a szükségletkielégítést célzó cselekvés csupán a háztartási egyensúly fenntartására irányul. Ekkor - az arisztotelészi aular-keia" eszméjének összefüggéskörében - gazdasági célok attól függetlenül fogalmazódhatnak meg, hogy adott helyzetben vannak-e a célok elérésére alkalmas eszközök. A gazdasági cselekvés fenti értelemben vett megkülönböztetése a tételes magyar (számviteli) jogi szabályozásban a vállalkozó" és a gazdálkodó" megkülönböztetésének felellethető meg.Gazdálkodó minden olyan személy, aki gazdasági tevékenységei fejt ki, függetlenül attól, hogy nyere.ségelven működik-e. Vállalkozó ellenben csak az, aki a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez. E megkülönböztetés a polgári jogi szabályozásban a gazdálkodó szerv" és gazdasági" tevékenységet folytató szervezel közötti különbségtétellel állítható párhuzamba (amint erre a vállalkozások alapvető jogi formáit tárgyaló fejezetben visszatérünk).'Megjegyezzük: vállalkozásról lehetünk említést abban az összefüggésben is, hogy ismeretes a vállalkozás mint egy olyan szerződés fogalma, amelyben a