Acta Humana 15-16. [antikvár]

Az emberi jogok és szabadságjogok problémakörét - klasszikus, puszta deklarálásukon túllépve - napjainkban már az emberi jogok nemzetközi védelme" jelenti. Tanulságos lehet áttekinteni azt a folyamatot, hogy mi történt e jogok és szabadságok lelkes meghirdetése óta a világban, milyen szükségszerűségek alapján vált e kérdéskör a nemzetközi jog önálló ágává, mi indokolta az emberi jogok nemzetköziesedését, védelmi mechanizmusuk kidolgozását, biztosítását. La Capitale de l'Europe" - ezt a hangzatos címet Európa két, egymással versenyző nemzetközi politikai szervezetének fővárosa: Strasbourg (Európa Tanács) és Bruxelles (EGK) vindikálja magának. A vita eldöntése a politikusok feladata, mindenesetre Magyarország azzal, hogy 1990. november 6-án csatlakozott az Európa Tanácshoz, s két évvel később ratifikálta az Emberi Jogok Európai Egyezményét, a strasbourgi Európa" teljes jogú tagjává vált (Strasbourgot egyébként a La Capitale des Droits de Thomme"-nak is nevezik), s e folyamat jelentőségét mi sem támasztja alá jobban, mint az, hogy a másik", a Bruxelles-i Európa", a kiváltságos tizenkettek csillagainak fénye talán csak a jövő évezred elején tündökölhet fel előttünk. Addig is bőven akad tennivalónk az Emberi Jogok Fővárosa által fémjelzett mozgalom részeseként, hiszen van némi lemaradásunk az Európa Tanácshoz korábban csatlakozott nyugat-európai államokhoz képest az Európa Tanács mechanizmusainak megismerése, adaptálása, belső jogunk fejlesztése tekintetében. Ezt a munkát segítette az Emberi jogok nemzetközi védelme és a belső jog; jogorvoslati lehetőségek" címmel Budapesten 1994. március 25-26-án megrendezett nemzetközi konferencia, neves hazai és külföldi előadók részvételével. Az előadások megvilágították az emberi jogok nemzetközi védelmi mechanizmusának összefüggéseit, áttekintették az államok Egyezményben foglalt feladatait, s hasznos segítséget jelentettek a gyakorló jogászok számára is, többek között az egyéni panaszjog gyakorlása bemutatásában, feltételei tisztázásában. A konferenciára az Interights, az Emberi Jogok Magyar Központja, a SIM (Holland Emberi Jogi Központ) és az Országos Ügyvédi Kamara szervezésében került sor, melynek költségeit az Interights által a Phare Program alapján megpályázott és elnyert összeg fedezte, az előadásokat tartalmazó kötetet pedig az ACTA HUMANA Emberi jogi közlemények összevont 15-16. számaként nyújtjuk át az érdeklődő olvasónak.