Adótörvények 1994 [antikvár]

1. - 3. í Az adózás rendje art tozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez. (7) A szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. áfa 1990. évi XCI. törvény az adózás rendjéről* I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek l.§ (1) E törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása. (2) Az adózó és az adóhatóság e törvénynek és más törvényeknek megfelelően gyakorolhatja jogait és teljesíti kötelezettségeit. Ha a törvény az adóhatóságot mérlegelésre jogosítja fel, azt csak a felhatalmazás céljának megfelelően, a törvényes keretek között gyakorolhatja. (3) Az adóhatóság minden ügyben megkülönböztetés nélkül a törvényeknek megfelelően köteles eljárni és intézkedni. (4) Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, a magánszemélyek adóügyeiben tilos állampolgárság szerint megkülönböztetést tenni. (5) Az adóhatóság az adózónak a törvények megtartásához szükséges tájékoztatást megadja, az adóbevallás, az adóbefizetés rendjét vele megismerteti, az adózót jogainak érvényesítésére figyelmezteti. Az adózó köteles a jogait jóhiszeműen gyakorolni és elősegíteni az adóhatóság feladatainak végrehajtását. (6) Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényekben, illetve e törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótar- Az 1991. évi XXXIV. törvénnyel, az 1991. évi IL. törvénnyel, az 1991. évi LXXXV. törvénnyel, az 1992. évi XX. törvénnyel, az 1992. évi XXII. törvénnyel, az 1992. évi XXXV. törvénnyel, az 1992. évi LVIII. törvénnyel, az 1992 évi LXXVII. törvénnyel, az 1993. évi Cl. törvénynyel, az 1993. évi CI1. törvénnyel és az 1993. évi CXI. törvénnyel módosított szöveg. A törvény hatálya 2.§ (1) A Magyar Köztársaság területén a) székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személy, b) lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező vagy egyébként itt tartózkodó magánszemély, c) vagyonnal rendelkező vagy bevételt, jövedelmet (nyereséget) elérő magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet, d) államigazgatási vagy bírósági eljárásban részt vevő személy [a)-d) pontok a továbbiakban együtt: személy] adózásának és költségvetési támogatásának rendjére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ha törvény másként nem rendelkezik, a vámszabad területre is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 3.§ (1) E törvény hatálya kiterjed a) az adóval, az illetékkel összefüggő, a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap vagy az önkormányzat javára teljesítendő, törvényen alapuló kötelező befizetésre (a továbbiakban együtt: adó); b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére törvényben meghatározott feltételek alapján juttatott támogatásra (a továbbiakban együtt: költségvetési támogatás); c) az e befizetésekkel és költségvetési támogatásokkal kapcsolatos eljárásra, ha annak megállapítása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése az adóhatóság hatáskörébe tartozik [az a)-c) pont szerinti tevékenység a továbbiakban együtt: adózás], (2) A végrehajtás és az ezzel összefüggő nyilvántartás tekintetében e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a köztartozásokra, továbbá igazgatási és bírósági szolgáltatás díjaira, amelyekre jogszabály az adók módjára való behajtást rendeli el (adók módjára behajtandó köztartozás). (3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a) az adóelőleg, továbbá a bírság, a pótlék és a költség tekintetében az adóra, b) az adó-visszaigénylés és az adó-visszatérítés fa szja sztv ogl ha egyéb