Bővebb ismertető
A bűnözés növekedését, amely egyes országokban aggasztó méreteket ölt, kizárólag a tőkés társadalmi rend teremtette feltételekkel szoros összefüggésben, vagyis csak mint társadalmi jelenséget lehet megmagyarázni. Marx és Engels feltárták a tőke uralma és a bűnözés közötti kapcsolatot, s megállapították, hogy a tőkés kizsákmányolási viszonyok hatására a kapzsiság, a pénz utáni hajsza olyan állapottá fejlődik, amely utóbb a szocializmusban is csupán bizonyos idő elteltével szűnik meg.
A bűnözés elleni hatékony küzdelem az egész társadalom kötelessége. A bűntettek megelőzése és a bűntetteket kiváltó okok elhárítása nem valósítható meg pusztán az igazságszolgáltatás eszközeivel, közigazgatási intézkedésekkel, vagy csak a büntetőjog révén. A rendőrség egymagában, vagy csak a büntetőjog révén. A rendőrség egymagában, körözés és letartóztatás útján, nem képes kiirtani a bűnt. A bűnözés leküzdésében szakosított szervként meghatározott szerepet tölt be, ámde nem likvidálhatja a bűnt mint társadalmi jelenséget már csak azért sem, mivel a rendőség többnyire a már elkövetett bűnök ellen száll harcba. A bűnözés jelenségének megszüntetése és a társadalomellenes cselekmények megelőzése csakis akkor lehetséges, ha mélyreható elemzés tárgyává tesszük mind a társadalomellenes megnyilvánulások okait, mind az e megnyilvánulások megelőzésére irányuló akciókat.
E kérdések megoldása rendkívül bonyolult. Ezért e kötet szerzője nem tűzte ki céljául sem azt, hogy azokat a tételeket boncolgassa, amelyek a bűn eredetét a különböző társadalmi rendszerek szempontjából magyarázzák, sem pedig azt, hogy átfogó képet mutasson be a rendőrtudomány eszközeiről, a bűnözés leküzdésére alkalmazott megtorló és megelőző intézkedésekről.
A szerző törekvése az, hogy könyvében felvázolja a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrségi Szervezet (Organisation Internationale de Police Criminelle), vagy ahogyan közhasználatú rövidítéssel emlegetik - az Interpol tapasztalatait.