Alkotmánybírósági évkönyv 2007 [antikvár]

Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. Pótolhatatlan alkotmányossági kontrollt végez. Tükröt állít a jogalkotók elé. Az Alkotmánybírósági évkönyv megjelentetésével önmagunk elé tartunk tükröt. Beszámolunk arról, mit végeztünk az előző esztendőben, hol tartunk, melyek a hiányosságaink. Immár második alkalommal tárjuk leltárunkat a nyilvánosság elé. Az Alkotmánybíróság legfontosabb feladata, hogy az Alkotmány betartásán, az alkotmányos jogállam fenntartásán és működtetésén őrködjön. 2007-ben akadt elég dolga a testületnek: ezerötszáztizenegy indítványt kapott - többet, mint az elmúlt másfél évtizedben bármikor is -, és négyszáztizenhat érdemi határozatot hozott. Tavalyi döntéseink több fontos területet érintettek. Példálódzóan: a médiatörvénnyel kapcsolatos határozatok, adóügyek (kamatadó, elvárt adó), a kötelező védőoltások kérdése és a kötelező kamarai tagság eltörlésének összefüggései. És akkor még nem szóltam a több tucat népszavazási kezdeményezésről, vagy a köztársasági elnök kitüntetésadományozási jogkörét érintő határozatunkról. Az Alkotmánybíróságnak sokszor elvont, absztrakt döntéseket kell hoznia - az Alkotmány szövege és értékrendje alapján. Nem csupán jogszabályokat alkalmazunk, hanem vitatható ügyekben értékeljük a jogtudomány vonatkozó eredményeit, elemezzük a nemzetközi jogot. Folyamatosan figyelemmel kísérjük az európai uniós ítélkezési gyakorlatot, a strasbourgi emberi jogi bíróság munkáját. Ezek közvetlenül nem kötelezőek ránk, de befolyásolják döntéseinket és indokolásukat. Az Alkotmánybíróság határozatai nem tartoznak a könnyed, pihentető olvasmányok közé, mert sok szempontot egyesítenek. Nem könnyű eligazodni például az eutanázia, a gyűlöletbeszéd jogi következményei vagy a halálbüntetés eltörlésének kérdésében. Ezek az alkotmányos dilemmák nem egyszerűen ítélhetők meg. Az alkotmánybírósági határozatok külön jogászi műfajt képviselnek. Az elméleti színvonalból már csak a kivételesen nagy tét miatt sem engedhetünk.