Bővebb ismertető
1. Az ALAPJOGOK KORLÁTOZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Az alapjogok korlátozására vonatkozó klasszikus elmélet szerint a másik ember szabadsága és jogai legitim korlátját képezik az egyéni jogok érvényesítésének. Az alapvető jogok korlátozásáról az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik:CXzaIapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja megTAlapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlen^íf^zükséges mértékber^az elérni kívánt célldL ¦^^^aranyosait^az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható^J ^ ^ Ü renSelkezés az ún. általános alapjog-korlátozási klauzula. Két lényeges követelményt rögzít az alapjogok korlátozását illetően:
a törvényi szabályozási szintet, valamint (formai feltétel); |
^^^z ún. szükségességi-arányossági teszt mércéjének megfelelést (tartalmi feltétel).
Elsődleges szempont, hogy a jogalanyok számárájogaiké^ azok határai meglsmerhe-
tőek, ezáltal előreláthatóak legyene^ Az aIap)ogok katalógusát, valamint korlátozásuknak forrnai követelményeiről az Akgtörvén^^lerve nemzetközi dokumentumok
. Az alapjogok katalógusát, valamint korlátozá-
rendelkeznek. Az alapjogokra vonatkozó szabalyokat és azok korlátozását törvény állapíthatja meg.
A törvényi szabályozási szint követelményét az 1990. évi XL. alkotmánymódosító törvény iktatta az alkotmányba. Ezt megelőzően az 1989. október 23-án hatályba lépett alkotmány szerint alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat kizárólag ún alkotmányerejű törvény állapíthatott meg. Az alkotmányerejű törvény hierarchikusan az alkotmány és az egyszerű többséggel elfogadott törvény között helyezkedett el, megalkotásához pedig az összes képviselő kétharmadának szavazatára volt szükség.
Az alapjog-korlátozás jogforrási szintjének kérdését vizsgálta az Alkotmánybíróság a 30/2013. (X. 28.) ABH-ban. Az ABH Alaptörvénybe ütközőnek minősítette azt, hogy egy törvényhozási tárgykörbe tartozó szabályozást a jogalkotó - a fogvatartottak egészségügyi önrendelkezési jogának korlátozását illetően - rendeletbe foglalta. A vizsgált szabályok egyértelműen korlátokat szabnak a fogvatartottak egészségügyi önrendelkezési jogának gyakorlásához (egészségügyi beavatkozásokba való beleegyezés és az ellátás visszautasításának joga), amelyre - az emberi méltósághoz való alapjog részjogosítványaként - a törvényi szintű szabályozás alkotmányos követelménye vonatkozik.
Alapjog-korlátozásra csak akkor kerülhet sor, ha más alapvető jogot vagy alkotmányos értéket kell védeni és a korlátozásnak meg kell felelnie a szükségesség-arányosság követelményének. Szükséges továbbá, hogy a korlátozás ne érintse az alapjog lényeges tartalmát.