Bővebb ismertető
1985. február
AllAM
ES IGAZGATAS
A MINISZTERTANÁCS TANÁCSI HIVATALÁNAK ELMÉLETI ÉS SZAKMAI FOLYÓIRATA
DR. KOVÁCS TIBOR
A helyi-területi igazgatás szabályozása
a felszabadulás óta (L rész)
I.
A felszabadulás alapvető változást hozott a magyar közigazgatás életében,! hiszen eredményeképpen került sor másodszor^ Magyarországon a régi területi önkormányzatok helyett tanácsok szervezésére. E bevezető mondatból is látszik, hogy az igényes címen erősen belül maradunk, hiszen csak a területi önkormányzatokról (törvényhatósági bizottságok és képviselőtestületek) és a tanácsokról, ebben a korben pedig főleg a törvényi szabályozásról kívánunk szólni.
A felszabadulást követő első időszak jellemzőit és fő történéseit folyóiratunk 1984. december havi számában dr. Beér János: „A helyi Itanáosok kialakulása és fejlődése Magyarországon" című kitűnő monográfiájából vett idézetekkel ismertettük,2 ezért erre a korszakra most nem térünk ki.
A közigazgatás felszabadulása utáni első öt éve élénk politikai harcok színtere volt, hiszen működése mindig szorosan bele van ágyazva az adott korszak egész politikájába. A politikai erők összeütközésének fő területeit a fentebb jelzett cikk ismerteti, majd tapasztalható volt a feszültség a káderpolitika kialakításában, a vezető állásokért folytatott politikai harcban, hiszen a gyakorlat megmuitatta, hogy egy-egy területi önkormányzat vezetőjének (főispán, alispán, polgármester, községi bíró), milyen jelentős a befolyása az adott terület politikai életére.
E korszak második felének legfontosabb közigazgatási vonatkozásai az alkotmány előkészítéséhez kapcsolódnák. Minden, a haladást őszintén óhajtó és azt következetesen szolgálni kívánó erő egyetértett abban, hogy a hata-
1 Első Ízben a Tanácsköztársaság alkotmánya intézkedett a tanácsok létrehozásáról: ezek működését a fehérterror a 3886/1918. M. E. sz. rendelettel szüntette meg és visszaállította a régi igazgatási szerveket.
2 A felszabadulás közvetlen közigazgatási hatásai. (Szemelvények dr. Beér János monográfiájából.)
97