Álláspontok & Dosszié VII/1. [antikvár]

Kedves Olvasó! A második MSZP-SZDSZ koalíció első kormányzati ciklusa félidejéhez érkezett. Ez az időszak alkalom a visszatekintésre, és ugyanakkor a következő két év feladatainak áttekintésére is. A Medgyessy-kormánynak 2002- 2004 folyamán nemcsak saját programját kellett végrehajtania, de meg kellett küzdenie a gazdaság örökölt egyensúlyhiányával és a nemzetközi gazdaság recessziójának következményeivel is. A mögöttünk álló két év arculata mindezek miatt teljesen ellentétesen alakult. Az első évben fennmaradt az egyensúlyhiány a makrogazdaságban. A második évben folyamatos korrekció zajlott, amelynek azonban meg kellett fizetni az árát gyengülő népszerűségben, sűrűsödő társadalmi és politikai konfliktusokban, sőt a gazdasági szférában kialakult bizalomvesztésben is. Közgazdasági szempontból az előttünk álló időszak nem tartogat könnyebb feladatokat, mint amelyeket mögöttünk hagytunk. Annak ellenére mondhatjuk ezt, hogy Magyarország immár az Európai Unió teljes jogú tagja. Ugyanebben az időszakban kell megalapozni azt a makrogazdasági konvergenciát, amely lehetővé teszi a következő parlamenti ciklus vége felé az euró hazai bevezetését. A konvergencia valószínűleg az előttünk álló évek sokat emlegetett kulcsfogalma lesz. Meg kell birkóznunk e fogalom sokrétűségével, hiszen fiskális, monetáris és reálgazdasági értelemben egyaránt használjuk. Mindhármat szem előtt kell tartani, és összehangolni a gazdaságpolitikához fűződő alapvető elvárásokkal: a jövedelmek és a foglalkoztatás növekedésével, a szociális és regionális értelemben kiegyensúlyozott gazdasági fejlődéssel. Az Álláspontok e számában két fontos témakört emelünk ki. Az egyik az adórendszer, a második pedig a gazdasági versenyképesség. Mindkettőről elmondható, hogy a gazdasági szféra és a társadalom komoly változásokat vár ezeken a területeken. Az itt közölt elemzések és tanulmányok azonban arra is figyelmeztetnek, hogy a gazdaságpolitikának ezeken a területeken is kellő óvatossággal kell eljárnia. Az adópolitikában nem szabad túlvállalnia magát megalapozatlan ígéretekkel, a versenyképesség javítása tekintetében pedig ügyelni kell arra, hogy a cselekvés ne merüljön ki a vállalati szférának a társadalmi tűrőképesség rovására nyújtott kedvezményekben, hanem célozza meg az állami szerepvállalás minőségi változását, az állami források tudatosabb, megalapozottabb felhasználását is. Budapest, 2004. június 10. Andor László