Általános adózási tájékoztató kis- és középvállalkozások részére 2019 [antikvár]

íízktiT TEMATIKUS KÜLÖNSZÁM 1. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK VONATKOZÁSÁBAN A kiadvány elsö fejezetében az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő adókötelezettségeket foglaljuk össze az Szja tv-ben meghatározott rendelkezések alapján. A törvény lehetőséget ad arra, hogy az egyéni vállalkozók - e tevékenységükhöz kapcsolódó - adókötelezettségük megállapítására kétféle adózási mód közül válasszanak: vagy a bevételek és a költségek különbözete alapján megállapított vállalkozói jövedelem szerinti adózást, vagy pedig az átalányadózást. Mindkét esetben adóalapnak a vállalkozói tevékenységből származó jövedelem tekinthető. Az említett két adómegállapitási mód abban különbözik egymástól, hogy míg az első esetben a ténylegesen felmerült, számlával igazoh költségek számolhatók el a bevétellel szemben, addig átalányadózás esetén legfeljebb az Szja tv-ben meghatározott mértékű költségátalány érvényesíthető, tételes költségelszámolásra tehát ez esetben nincs lehetőség. Az egyéni vállalkozó több jogcímen köteles adót fizetni a vállalkozói tevékenységére tekintettel. A vállalkozó a vállalkozói adóalapja után vállalkozói személyi jövedelemadót, a személyes munkavégzése címén elszámolt vállalkozói kivét után összevont adóalapra megállapított adót, és a vállalkozói osztalékalapja után az osztalékjövedelemre vonatkozó szabályok szerint megállapított adót fizet. 1.1. Az egyéni vállalkozó Az Szja tv. az alábbiak szerint határozza meg, hogy ki tekinthető egyéni vállalkozónak: • az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély (csak a nyilvántartásban szereplő tevékenységére tekintettel, DE nem minősül egyéni vállalkozónak, aki az ingatlan-bérbeadási vagy egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében), • a közjegyző (kivéve, ha a tevékenységet közjegyzői iroda tagjaként végzi), • az önálló bírósági végrehajtó (kivéve, ha a tevékenységet végrehajtói iroda tagjaként végzi), • az egyéni szabadalmi ügyvivő, • az ügyvéd (kivéve, ha tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként végzi), • a magán-állatorvos. Fontos kiemelni, hogy a felsorolásban említett magánszemélyek kizárólag a fent meghatározott tevékenységeik vonatkozásában minősülhetnek egyéni vállalkozónak. A kata adózóra, valamint az evás egyéni vállalkozókra speciális szabályok alkalmazandók, amelyekkel a kiadvány későbbi részeiben foglalkozunk. 12. A vállalkozói jövedelemadó Az egyéni vállalkozó jövedelmét (adóalapját) kétféle módon határozhatja meg: vagy tételes költségelszámolással (vállalkozói jövedelem szerinti szabályok alapján) vagy átalányadózással. A vállalkozói jövedelem szerinti jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói jövedelmét a költségekkel csökkentett bevételekből (jövedelem = bevétel - költség) határozza meg. Fontos kiemelni azonban, hogy a vállalkozói bevételből csak az Szja tv. szerinti elismert és igazolt költségek vonhatók le. valamint a költségek kizárólag a bevétel erejéig érvényesíthetők. 13. A vállalkozói bevétel Az egyéni vállalkozói adókötelezettségek megállapításához első lépésként meg kell határozni, hogy mi minősül egyéni vállalkozói bevételnek. A vállalkozói tevékenységek sokszínűsége miatt az Szja tv. a legjellemzőbb bevételeket említi. Általánosságban elmondható, hogy vállalkozói bevételnek minősül minden olyan vagyoni érték, amelyre az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenysége ellenértékeként tesz szert az adóévben, akkor is, ha az korábbi vagy későbbi adóévekre vonatkozik. Más szóval vállalkozói bevétel minden olyan ellenérték, mellyel kapcsolatban az egyéni vállalkozó költséget