Bővebb ismertető
I. ALAPFOGALMAK L Ajog fogalma, sajátosságai
A jog legegyszerűbben magatartási szabályként határozható meg. A jognak a társadalomban létező magatartási szabályrendszerek között kitüntetett, különleges szerepe van. Az erkölcsi szabályokkal, más társadalmi normákkal vagy a technikai szabályokkal (pl. üzemeltetési vagy használati utasítás) összehasonlítva feltárulnak a szembeötlő különbségek. Ajog szabályai mindenkire kötelezőek, az állam által kikényszeríthetők, és tartalrnuk - legalábbis a modem társadalmakban - viszonylag pontosan megismerhető.
AJog„ mint magatartási szabály előíija a követendő, esetleg ^ánlott magatartást. A követendő, előírt magatartás lehet aktív magatartás, azaz cselekvés (pl. március 20-ig be kell nyújtani a jöve-delemadó-bevallást). A jog parancsa egyes esetekben a cselekvéstől való tartózkodást írja elő. Ez a passzív magatartás lehet tilalom, vagy más magatartásának tűrése. Az adózó köteles tűrni például, hogy az adóhatóság ellenőrzés céljából helyiségébe belépjen, ahol az adóköteles tevékenységet folytatja.
A jogszabályok, másképpen jogi normák mögött ott áll az állami elismerés, i^jogqt az állam alkotja vagy legalábbis bünteti, azaz szankcionálja ajogi magatartási szabályok megsértését. A modem társadalmakban a jogszabályállcotás a jogképződés leggyakoribb módja. A jogot tehát rendszerint az állam alkotja, de más esetekben (szokásjog, különböző önkormányzatok normái) is ott áll e szabályok mögött az állami kikényszerítés lehetősége, egyfajta hatalmi elem.
A jogszabályok általánosan kötelező magatartási szabályokat jelentenek a modem társadalmakban. Akire nézve teljesülnek a szabályban megfogalmazott feltételek, követnie kell a jogi normát. A jog általánossága nem jelenti azt, hogy megkülönböztetés nélkül mindenkire valamennyi szabály vonatkozik. A bányajáradékra vagy a gazdaság társaságokra vonatkozó szabályok például nem érintik az emberek többségét.