Általános közigazgatási és szociális ismeretek 2011 [antikvár]

A közigazgatásról megszerzendő alapismeretek körében fontos, hogy megismerkedjünk országunk alkotmányos berendezkedésével, alapvető intézményeivel, annak érdekében, hogy a közigazgatás, mint igazgatási rendszer működéséről képet alkothassunk, megértsük az alapvető működési folyamatokat. E tekintetben külön teret kell szentelnünk az egyes alapvető emberi jogok tartalma tanulmányozásának, az Alkotmány jelentősége megértésének. A tananyag I. részének felépítése az előbbiekben vázolt célkitűzésekhez igazodva ismerteti az Alkotmányban biztosított alapvető emberi jogokat, ismerteti a főbb alkotmányos intézményeket, tartalmazza az önkormányzati igazgatásra vonatkozó legfontosabb tudnivalókat. Az igazgatásról, mint rendszerről számtalan megközelítéssel találkozhatunk tanulmányaink során. Az igazgatási tevékenység számunkra a közigazgatás rendszerében bír jelentőséggel. A közigazgatást, mint tevékenységet és mint szervezetrendszert kell elhelyeznünk a társadalom rendszerében és a széles értelemben vett politikai rendszerben. A közigazgatást mint tevékenységet abban az értelemben közelítjük meg, hogy az állami és az önkormányzati igazgatás szervei közhatalmi tevékenységüket miképpen gyakorolják a közfeladatok ellátásának érdekében, jogszabályok által meghatározott környezetben. A politikai rendszert tantárgyunk keretében abban az értelemben kell tárgyalnunk, hogy a közügyekben a döntés mely szervnél, milyen eljárásban születik meg. A közigazgatás lényegében két alapvető feladatot lát el: a döntések előkészítését és végrehajtását. A politikai döntési folyamatnak, amennyiben az szakmapolitikai döntéshozatalnak minősül, három nagy szakaszát lehet elkülöníteni: a döntés-előkészítés, a döntéshozatal és a döntés-végrehajtás szakaszát. A döntés-előkészítésben azonban a politikusok (főleg: parlamenti frakciók, kormánypolitikusok; önkormányzatokban: helyi önkormányzati képviselők, a polgármester) és a közigazgatás szoros együttműködésére van szükség. A politikusok jelenítik meg az állampolgári akaratot, míg a közigazgatás feladata a szakmai szempontok, mindenekelőtt a döntéstervezet várható hatásainak, valamint a megvalósítás hatásainak felmérése. A döntéshozatalra központi szinten a Kormányban vagy az Országgyűlésben, helyi szinten az önkormányzati képviselőtestületben kerül sor. A döntések végrehajtása általában a közigazgatás szereplőinek feladata, gyakran egyedi jogalkalmazási döntéseken keresztül történik. Ebben a viszonyrendszerben ismerkedünk meg az Országgyűlés, a Köztársasági Elnök, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztosok, az Állami Számvevőszék, Kormány, a bírói szervezet és az ügyészség szervezeti és működési rendszerével. Mindenek előtt azonban tisztáznunk kell az államigazgatás fogalmát, az alkotmányos berendezkedés alapvető ismérveit és az alapvető állampolgári jogok jelentőségét. 1. Bevezetés A közigazgatásról megszerzendő alapismeretek körében fontos, hogy megismerkedjünk országunk alkotmányos berendezkedésével, alapvető intézményeivel, annak érdekében, hogy a közigazgatás, mint igazgatási rendszer működéséről képet alkothassunk, megértsük az alapvető működési folyamatokat. E tekintetben külön teret kell szentelnünk az egyes alapvető emberi jogok tartalma tanulmányozásának, az Alkotmány jelentősége megértésének. A tananyag I. részének felépítése az előbbiekben vázolt célkitűzésekhez igazodva ismerteti az Alkotmányban biztosított alapvető emberi jogokat, ismerteti a főbb alkotmányos intézményeket, tartalmazza az önkormányzati igazgatásra vonatkozó legfontosabb tudnivalókat. Az igazgatásról, mint rendszerről számtalan megközelítéssel találkozhatunk tanulmányaink során. Az igazgatási tevékenység számunkra a közigazgatás rendszerében bír jelentőséggel. A közigazgatást, mint tevékenységet és mint szervezetrendszert kell elhelyeznünk a társadalom rendszerében és a széles értelemben vett politikai rendszerben. A közigazgatást mint tevékenységet abban az értelemben közelítjük meg, hogy az állami és az önkormányzati igazgatás szervei közhatalmi tevékenységüket miképpen gyakorolják a közfeladatok ellátásának érdekében, jogszabályok által meghatározott környezetben. A politikai rendszert tantárgyunk keretében abban az értelemben kell tárgyalnunk, hogy a közügyekben a döntés mely szervnél, milyen eljárásban születik meg. A közigazgatás lényegében két alapvető feladatot lát el: a döntések előkészítését és vég- rehajtását. A politikai döntési folyamatnak, amennyiben az szakmapolitikai döntéshozatalnak minősül, három nagy szakaszát lehet elkülöníteni: a döntés-előkészítés, a döntéshozatal és a döntés-végrehajtás szakaszát. A döntés-előkészítésben azonban a politikusok (főleg: parlamenti frakciók, kormánypolitikusok; önkormányzatokban: helyi önkormányzati képviselők, a polgármester) és a közigazgatás szoros együttműködésére van szükség. A politikusok jelenítik meg az állampolgári akaratot, míg a közigazgatás feladata a szakmai szempontok, mindenekelőtt a döntéstervezet várható hatásainak, valamint a megvalósítás hatásainak felmérése. A döntéshozatalra központi szinten a Kormányban vagy az Országgyűlésben, helyi szinten az önkormányzati képviselő testületben kerül sor. A döntések végrehajtása általában a közigazgatás szereplőinek feladata, gyakran egyedi jogalkalmazási döntéseken keresztül történik. Ebben a viszonyrendszerben ismerkedünk meg az Országgyűlés, a Köztársasági Elnök, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztosok, az Állami Számvevőszék, Kormány, a bírói szervezet és az ügyészség szervezeti és működési rendszerével. Mindenek előtt azonban tisztáznunk kell az államigazgatás fogalmát, az alkotmányos berendezkedés alapvető ismérveit és az alapvető állampolgári jogok jelentőségét.