Általános közigazgatási ismeretek 4. [antikvár]

Részlet a könyvből1. A SZERVEZÉSI ÉS VEZETÉSI GONDOLKODÁS FEJLŐDÉSE 1.1. A szervezés és vezetés társadalmi meghatározottsága, történetisége A szervezés és vezetés, mint emberi tevékenység egyidős az emberi társadalommal, egyben társadalmi érték, mindenütt létezik, ahol emberi közösségek tevékenykednek, munkát végeznek. A társadalom tagjainak közös tevékenysége mindig valamilyen csoportos formában, szervezetek keretei között valósul meg. A közös tevékenység, az erők összefogása tette lehetővé az emberek kisebb-nagyobb csoportjainak fennmaradását, illetve eredményes működését. A társadalmi fejlődés egy meghatározott szakaszában az egyes emberek képességei, adottságai alapján végzett tevékenység differenciálódása elvezetett a munka társadalmi megosztásához. A munka bonyolultságának, összetettségének növekedésével megjelentek azok az emberek, akik képesek és alkalmasak voltak a csoport tevékenységének összehangolásával járó speciális feladatok ellátására, amellett, hogy még részt vettek a közös munkában is. A fejlődés több fokozaton keresztül vezetett a szellemi és fizikai munka különválásához. A társadalmi munkamegosztás során létrejöttek a szervezetek, mint az embereknek a társadalmi tevékenység során kialakult olyan együttesei, amelyek tagjait közös célok, s a célokból fakadó funkcionális kötelékek kapcsolnak össze. A szervezeteket mindig valamilyen társadalmi szükséglet kielégítése céljából hozzák létre; a szervezet célja a szervezet által kielégítendő társadalmi igény megvalósítására való törekvés. A szervezés és vezetés minden közös emberi és társadalmi tevékenység szükségszerű velejárója, jelentősége annál jobban növekszik, minél fejlettebb a társadalom. A vezetés és a szervezés bonyolult és egymással szorosan összefüggő, egy időben kialakuló, az emberi munkához közvetlenül kötődő társadalmi viszonyok kifejeződése. Ezeknek a viszonyoknak egy része szabályozott (jogilag rendezett) és ezeket a szervezési-vezetési folyamatban (tevékenységben) irányadónak kell tekinteni. A másik részét viszont a közösség és a vezetés magatartása határozza meg (stílus, egyéniség, emberi értékek és adottságok). A vezetéssel szemben támasztott társadalmi követelményeknek csak az adott korhoz igazodó felkészültséggel, ismeretek birtokában lehet eredményesen megfelelni. Ilyen körülmények között a szervező-vezető tevékenység mind tovább differenciálódik, mérete és hatása kiterjedtebbé válik, valamint módszerei és eszközei folyamatosan átalakulnak.