Amit az üzemrendésznek tudni kell [antikvár]

I. A társadalmi tulajdon büntetőjogi alapfogalmai Társadalmi tulajdon az Alkotmány 4. §-a értelmében az állam, a közületek és a szövetkezetek vagyona. Társadalmi tulajdonban levő vagyon ehhez képest az olyan vagyon, amely az állam, az állami vállalat, a szövetkezet vagy más közület tulajdonában van. Társadalmi tulajdonban levő vagyonnak kell tekinteni a BHÖ. 229. szakaszának alkalmazása szempontjából az olyan vagyont is, amely az állam, az állami vállalat, a szövetkezet vagy más közület használatában van, illetőleg rendelkezése vagy kezelése alatt áll. Fentiek alapján tehát társadalmi tulajdonnak kell tekinteni mindent, ami az állam, állami szerv, vagy szövetkezet tulajdonában van, még akkor is, ha azt valaki más birtokolja. Tehát társadalmi tulajdon elleni bűntettet követ el az, aki olyan ingatlant, vagy tárgyat rongál meg, amely az államé ugyan, de azt magánszemélynek adta bérbe és azt a bűntett elkövetésének időpontjában magánszemély használta. A társadalmi tulajdon bűntetőjogi védelme szempontjából a védelem tárgya nem csak az előbbiekben felsoroltakat foglalja magában, hanem kiterjed arra a vagyonra is, ami nem az államé, állami szervvé, vagy szövetkezeté, hanem kifejezetten magánszemélyé, de a károkozás — tehát a bűncselekmény elkövetésének időpontjában — az állam, állami szerv, vagy szövetkezet használatában van, rendelkezése vagy kezelése alatt áU. Ez utóbbi eset is gyakori problematika a mindennapi gazdasági életben. Ha pl. egy állami szerv vagy váUalat raktárhelyiséget bérel magánszemélytől és azt valaki megrongálja, társadalmi tulajdon elleni bűntettet követ el, mert a raktár állami szerv használatában volt. Ugyan-e fogalmi körbe tartozik pl. a vasút vagy a posta által továbbszállításra átvett csomagja, áruja is. Jóllehet, a postai vagy vasúti feladó magánszemély, azonban küldeménye — a bűncselekmény elkövetési időpontjában — állami szerv kezelésére van bízva. Éppen ezért a postai vagy vasúti szállítások közben történő bűn-