Az adatvédelmi biztos beszámolója 2002 [antikvár]

Engedje meg az olvasó, hogy egy jubileumi eseményre hívjam fel a figyelmet a 2002. évi beszámoló elején. Ebben az évben, 2002-ben múlt 10 éve, hogy az Országgyűlés elfogadta a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt. Ez a törvény olyan jogalkotási terméke a rendszerváltást követő parlamentnek, amelyre méltán lehet büszke az Országgyűlés, illetőleg a magyar nemzet is, hiszen az 1989-ben meghonosított, a hazai jogrendben korábban nem ismert két alkotmányos alapjogot, a személyes adatok védelméhez, illetőleg a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot részletezi. A személyes adatok védelme és a közérdekű adatokhoz való hozzáférés biztosítása a demokratikus jogállam alapelve és egyben a jogállam államgépezetének működési elve is. Nem szabad arról megfeledkezni, hogy egy jogállamban az adatvédelem átlépi az állami szféra határait; az alkotmányos alapelveknek a polgárok egymás közötti viszonyában is érvényesülnie kell. Az információs jogok megszületése Magyarországon a politikai változásnak köszönhető: e kérdésnek azért van politikai színezete is. A jogállami forradalomban megalkotott alkotmánymódosítás emelte az alkotmányos jogok sorába e két demokratikus alapjogot. Ez a jogalkalmazásban több problémát is okoz, hiszen e jogok nem a mindennapi élet gyakorlatából kristályosodtak ki, hanem a törvényhozáson keresztül - felülről - szivárogtak be a jogrendbe. Az alkotmányos alapjogi státusz elnyerése után, még mielőtt az adatvédelmi törvény megszületett volna, az Alkotmánybíróság a személyi szám alkotmányellenességét megállapító 15/1991. (IV. 13.) AB határozatában kihangsúlyozta és megfogalmazta, hogy mit jelent valójában a személyes adatok védelméhez fűződő jog. Az Alkotmánybíróság megfogalmazásában ez információs önrendelkezési jogként jelent meg, melynek leglényegesebb tartalma, hogy a személyes adatával mindenki maga rendelkezhet; vagyis - és ez jelent meg később az adatvédelmi törvényben is - személyes adatot kezelni csak akkor lehet, ha az érintett ehhez hozzájárul. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a jogállamban is biztosítani kell azokhoz az adatokhoz való hozzájutást, amelyek az állam működése érdekében szükségesek, ezért az érintett hozzájárulásán túl törvény is elrendelheti a személyes adatok kezelését.