Az adatvédelmi biztos beszámolója 2005 I. (töredék) [antikvár]

BEVEZETŐ 2005 a 10 éves jubileum éve volt számunkra, hiszen 1995 szeptemberében kezdte meg működését az Adatvédelmi Biztos Irodája. A hivatal szervezetileg, tudásban és tapasztalatokban egyaránt megerősödve „állja a rohamot" az évről-évre töretlenül növekedő ügyszámmal szemben (2005-ben 2350 ügy érkezett hozzánk). Talán szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy az iroda tevékenysége nagymértékben hozzájárult a magyar adatvédelem meggyökeresedéséhez és megerősödéséhez, hiszen a bírósági határozatok mellett (néha helyett) elismerten az adatvédelmi biztosi állásfoglalások jelentik az adatvédelmi jog alkalmazásának és értelmezésének fő forrását a magyar jogi kultúrában. Üdvözlendő, hogy a polgárok információs jogaikkal összefüggésben egyre inkább tájékozottabbak és öntudatosabbak, jogismeret nélkül is sokszor „ösztönösen" érzik, hogy mi a helyes és mi a helytelen. A 2005. évre való visszatekintésben fontos hangsúlyozni, hogy a „klasszikus" adatvédelmi ügyek továbbra is sok munkát adnak a panaszok gyakorisága (például rendőrségi igazoltatás, személyi igazolvány másolás, munkáltatói ellenőrzések, promóciós adatgyűjtések vagy BAR-lista) és/vagy a rendkívül leleményes új formák miatt (erre jó példa a BKV „intelligens kártya-alapú jegy- és bérletrendszere" vagy a politikai direkt marketing régi-új formái). Nem múlik a „kamera-láz" sem, hiszen 2005-ben a munkahelyek után már a temetőket is be kívánták kamerázni. Vannak elhúzódó „csatáink", mint például az IBR (Irányított Betegellátási Rendszer), melynek működését az illetékes tárca évek óta képtelen egy olyan törvényi keretbe foglalni, mely (adatvédelmi szempontból) megnyugtató módon rendezi több millió állampolgár egészségügyi állapotára vonatkozó adatainak kezelését. Az információszabadság területét elsősorban a nagy horderejű jogszabályi változások érintették, e helyütt csak utalnék a jelen beszámolóban később részletes elemzésre kerülő, az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvényre. Továbbra is visszatérő témák az önkormányzati adatkezelések nyilvánossága, a „homályos üvegzsebek" vagy az országgyűlési képviselők informálódáshoz való jogának korlátai. Az uniós csatlakozás magával hozta az adatvédelmi törvény módosítását is, mely kiterjesztett feladat- és hatásköröket vezetett be az adatvédelmi biztos eljárási rendjébe. E változásokat némi idő elteltével és „belülről", érintettként szemlélve meggyőződésem, hogy a klasszikus i.' 'I S-f l-i hl,f :