Az alkotmánybíróság eljárása [antikvár]

Előszó Az alkotmánybírósági eljárásra vonatkozó szabályozást egy sajátos ellentmondás, az állandósult ideiglenesség jellemzi. A jogalkotás hiányosságait a testület igyekezett - bevallottan átmeneti jelleggel - pótolni. Ez az időben elhúzódó normaalkotási módszer egyúttal alkalmat teremtett a működés során felmerült jogértelmezési kérdések tisztázására, a gyakorlat egységesítésére. Alkotmányunk mindössze egyetlen szakaszt szentel az AU^otmánybíró-ságnalc. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989-es törvény csak nagy vona-lakbaii vázolta fel az alkotmánjwédő szerv működésére vonatkozó normákat; a részletszabályok kidolgozását a később megalkotandó ügyrendi törvényre utalta. Mivel a törvényhozás a mai napig adós maradt ez utóbbi törvény elfogadásával, 2001-ben „az Alkotmánybíróság attól a szándéktól vezérelve, hogy nyilvánosságot kapjon az az eljárási rend, amelynek alapján döntései megszületnek úgy döntött, hogy az alkotmánybírósági eljárásban alkalmazott ügyrendi törvény-tervezetet - mint az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjét - saját hivatalos lapjában közzéteszi". 2006-ban fogadta el a teljes ülés az Ügyviteli Szabályzatot, amely rögzítette, és egységesítette a 16 év alatt kialakult gyakorlatot, ezáltal hatékonyabbá téve az ügymenetet. Az eljárással kapcsolatos szabályozást a teljes ülés elvi jellegű határozatai és állásfoglalásai töltik ki tartalommal. E döntésekben az Alkotmánybíróság - általában egy konkrét ügy kapcsán - az általánosság igényével tisztáz valamely eljárási kérdést. A jelen összeállítás célja az, hogy az említett források egyetlen kötetben történő kiadásával - az átláthatóság követelményének szem előtt tartásával - elősegítse az Alkotmánybíróság eljárását meghatározó normák széles körben történő megismerését. Ezen túlmenően, a kiadvány - hézagpótló jellegénél fogva - jól használható az érdemi alkotmánybírósági munka során is. Budapest, 2006. december Dr. Bihari Mihály az Alkotmánybíróság elnöke