Bővebb ismertető
ELOSZO
Az elmúlt évek nagy közjogi változásai között az Alkotmánybíróságra vonatkozó új szabályozás megszületése volt az egyik legtöbbet elemzett és vitatott kérdés. Hazai és nemzetközi, szakmai és politikai viták egyaránt érintették és érintik a magyar alkotmánybíráskodás kereteinek módosulását. Nem vitás, hogy az Alkotmánybíróság életében 2012. január l-jén új korszak kezdődött. Az Alaptörvény hatálybalépésével maga az alkotmányszöveg is megváltozott, az Alkotmánybíróság működése pedig jelentősen átalakult. Noha a testület alapvető feladata, alkotmányos küldetése nem változott, és az Alkotmánybíróság továbbra is az alaptörvény legfőbb védelmezője, az alkotmányosság védelmét új hatásköri rendben, új eljárásokban kell ellátnia. Az 1989-es megalakulást követő huszonkét év alkotmánybíráskodásának páratlan jogállami teljesítményét látva különösen is érthető volt, hogy az újfajta működéshez kötődő várakozásokról és félelmekről ez esetben a szokásosnál is élénkebb diskurzus és vita zajlott (teszem hozzá: zajlik még ma is).
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989-es törvény a „jogállami forradalom" egyik fontos intézményeként rendkívül szélesre tárta a törvények utólagos alkotmányossági vizsgálatának indítványozási lehetőségét, és a „köz érdekében" egyéni érintettségtől függetlenül mindenkinek biztosította az absztrakt normakontroll kezdeményezésének jogát. Az alkotmánybírósági munkában azonban nagyon hamar jelentkezett és az évek előrehaladtával egyre fájóbbá vált annak hiánya, hogy az actio popularis mellett az Alkotmánybíróság nem rendelkezik kellő eszközökkel az egyéni alapjogi sérelmek hatékony orvoslására. Szemben azzal az elterjedt nézettel, mely szerint a magyar Alkotmánybíróság páratlanul széles hatásköri (és ezzel hatalmi) potenciált kapott a kezébe, mindig is azt az értékelést tartottam helytállónak, hogy az Alkotmánybíróság hatásköre 1989-ben féloldalas lett: az egyéni jogvédelem indokolatlan mértékben háttérbe szorult az elvont normakontrollal szemben. Huszonkét éven át egy korlátozott jelentőségű alkotmányjogi panasz létezett Magyarországon, amellyel
11