Az alkotmányozás jogi kérdései [antikvár]

Dr. Ficzere Lajos egyetemi tanár, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara dékánjának megnyitó beszéde Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Vendégeink! Az ELTE Rektor Magnificusa, az Állam- és Jogtudományi Kar és a magam nevében köszöntöm a linzi Johannes Kepler Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem áltai közösen szervezett, az alkotmányozás elvi, elméleti kérdéseivel foglalkozó magyar-osztrák tudományos tanácskozás minden résztvevó'jét. Külön köszöntöm az osztrák jogtudomány kiváló, nemzetközileg ismert képviselőit, Heribert Köck intézetigazgató professzor urat, a linzi Johannes Kepler Egyetem Jogi Karának dékánját, Rudolf Machacek professzor urat, alkotmánybírót. Kari Korinak intézetigazgató professzor urat, alkotmánybírót, Helmut Widder profesz-szor urat, Erich Kussbach urat, az Osztrák Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövetét. Köszöntöm Salamon László képviselő urat, a Magyar Országgyűlés alelnökét és a parlamenti frakciók tanácskozáson megjelent vezető képviselőit. Herbert Schambeck professzor úr, a Szövetségi Tanács alelnöke, aki osztrák részről Köck professzor úrral együtt jelentős szerepet játszott a tanácskozás kezdeményezésében, holnap kapcsolódik be az érdemi munkába. Tiszteit Kollégák! Tanácskozásunk olyan időszakban kerül megrendezésre, amikor Magyarországon az alkotmányozás folyamata zajlik és elkészült az új alkotmány szabályozási koncepciójának előzetes szakmai munkaanyaga és az ezzel kapcsolatos tanulmány. E koncepció tartalmi elemeinek formálása, elemzése, értékelése során a hazai helyzet, a nemzeti fejlődés és tradíciók számbavétele mellett jelentős viszonyítási pont más országok alkotmányozási tapasztalatainak megfelelő adaptációs folyamat keretében történő hasznosítása. Ez utóbbi nézőpontból számunkra megkülönböztetett jelentőségű az osztrák alkotmányfejlődés és alkotmányjogtudomány eredményeinek megismerése, felhasználása, különös tekintettel szomszédságunkra, közös történelmi hagyományainkra, valamint Ausztria Európai Unió-beli tagságára is. Jól tudjuk, hogy az alkotmányozás folyamata igen sokrétű, bonyolult, összetett folyamat Ezért olyan eljárások és garanciák érvényesítésére van szükség, amelyek biztosítják, hogy az új alkotmány előkészítésének és elfogadásának során maradéktalanul érvényesüljön a lehető legszélesebb társadalmi legitimáció, valamint a pluralitás elve, ideértve a politikai pluralitást, az érdek-pluralitást, valamint az intézményi pluralitást is. Ugyanis ez alapozhatja meg az alkotmány tekintélyét, valamint biztosíthatja annak stabilitását. További fontos kiindulási szempont, hogy az új alkotmány nemcsak lezár egy fejlődési szakaszt, hanem egyidejűleg egy új fejlődési szakasz elindítója és ösztönzője is.