Az államfő intézménye Magyarországon a második világháború után [antikvár]

Az államfő és az államforma kérdések az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívásának előkészítésekor, 1944. december első felében Debrecenben felmerült. Az államfő intézményét Juhász Nagy Sándor, a debreceni Nemzeti Bizottság párton kívüli elnöke vetette fel. A pénzügyigazgatósági palotában tartott megbeszélésen többek között Miklós Béla, Faraghó Gábor, Gerő Ernő, Juhász Nagy Sándor, Révész Imre, gróf Teleki Géza, Vásáry István, Vörös János volt jelen. Juhász Nagy Sándor kérdésére - ti. "hogy állunk Horthyval, és felvettetik-e az államfői kérdés" - sajátos módon Miklós Béla és Gerő Ernő teljesen azonosan reagált, valószínűleg már korábban kialakított nézetet képviselve. Horthy Miklós kormányzó hollétéről nem tudni, ezért ezt a problémát az Ideiglenes Nemzetgyűlésben még csak érinteni sem lehet: "az államfői kérdés pedig semmiféle formában nem fog felvettetni". Az államjogi kérdések rendezését, tekintettel a rendkívüli állapotokra, a kommunista párt kezdeményezésére későbbre halasztották. Hallgatólagosan olyan megállapodás született, hogy csak akkor térnek vissza rá, ha összeülhet a teljes nemzetgyűlés, vagyis a döntés lehetőségét "az egész ország képviselőinek kell meghagyni", akik a "nép akaratát" képviselik majd. Addig is azonban különböző fórumokon több, átmeneti intézkedés született a kérdés rendezésére.