Az Állami Számvevőszék Ellenőrzési Kézikönyve [antikvár]

Közel négy év telt el könyvünk első kiadása óta. Vajon mi indokolja azt, hogy ismét közreadjuk? Mindenekelőtt az, hogy munkatársaink jól tudták hasznosítani az abban foglaltakat és igénylik, hogy a számvevőszéki ellenőrzés nemzetközi szinten bekövetkezett módszertani fejlődésének újabb eredményeit is megismerhessék, alkalmazhassák. Azt is elvárják, hogy az alapvető szabályok, rendező elvek, az ellenőrzési standardok részletezettebb interpretációjával még biztosabb eligazítást kapjanak munkájukhoz. Ezért a második, tartalmilag korszerűsített kiadásban az alapvető szabályokat jobban részletezzük, viszont mellőzzük némely technikai, eljárási részkérdések terjedelmesebb tárgyalását, lényegére rövidítve közöljük az ÁSZ-ra vonatkozó hatályos joganyagot, emellett háromnyelvű szótárral és kétnyelvű glosszáriummal tesszük teljesebbé a tartalmat. Az is sürgette az új kiadást - s ez igen lényeges -, hogy stratégiai céljainknak megfelelően időközben kialakítottuk, működtetjük ellenőrzéseink minőségirányítási rendszerét. Ennek újdonságértékét érzékelteti: ez idő szerint a számvevőszékek működését és fejlődését harmonizáló világszervezet, az INTOSAI is csak tervezi, hogy korszerűsödő, bővülő és átstrukturálódó szakmai szabályrendszere részeként megalkotja minőségirányítási standardjait. Napjainkban az INTOSAI és tagszervezetei jobbára még a szabályszerűségi ellenőrzésekre koncentrálnak és korszerűsítésük érdekében megannyi új (részlet)szabályzat kimunkálását tervezik, illetve végzik. Ám köreikben is mindinkább teret nyer a felismerés, hogy a határokat átívelő globalizációs folyamatok, a demográfiai és az ökológiai változások, nem kevésbé a tudásalapú társadalom kifejlesztésének kihívásai a számvevőszéki ellenőrzés paradigmaváltását igénylik. Az új gazdaság-, sőt társadalomformáló erők, hatásmechanizmusok arra késztetnek, hogy a számvevőszéki tevékenység súlypontjai fokozatosan áthelyeződjenek. A nagyobbrészt szám-