Az E-Government ismeret- és rendszerelméleti alapjai [antikvár]

Az én képzetemben az e-government az elektronikus számítógéprendszerrel támogatott közigazgatás. Olyan közigazgatás, amely az elektronikának nemcsak egyes lehetőségeit, de az összes benne rejlő lehetőségét kiaknázza. Ma ezt még nem tapasztalom. Úgy látom, az e-government eddigi gyakorlatában a figyelem az elektronika, elsősorban az Internet kommunikációt felgyorsító lehetőségeinek kiaknázására irányult. Az adóügyi igazgatást leszámítva, alig történt kísérlet a hatósági és más közigazgatási döntések gépi támogatására, pedig -meggyőződésem szerint - ez hozhatja az igazi áttörést. A közigazgatási és hatósági döntések gépi támogatásától tartózkodást okozhatja egyrészt a szakterületnek, és a jognak a misztifikálása. Okozhatja az e területen mutatkozó - éppen a misztifikálásból következő - a gépek fogadását lehetővé tevő szellemi előkészítés hiánya. A jog- és a közigazgatás fogalomrendszerének ma még eléggé diffúz, és esetleges jellege. Okozhatja az az előítélet, hogy a jogszolgáltatásban és a jogra épülő közigazgatásban nem alkalmazhatóak azok a módszerek, fogások, amelyeket a matematika és más, az összefüggések feltárásának és ábrázolásának rendszerezettségét segitő tudományok felkínálnak. Sommás kijelentés szerint: a jogban nem alkalmazható a matematika. Ez azután az elméletileg pallérozott logika teljes figyelmen kívül hagyásához és az ösztönös józan észre, a természetes intuícióra hagyatkozáshoz vezet. Ennek a szemléletnek minden bizonnyal oka, hogy a jogászok között kevés a Fermat, aki intenzíven foglalkozik matematikával, a matematikus pedig a jog területén érzi magát idegennek és bizonytalannak. így azután a jog, és az algoritmusok szerkesztését is biztosító míves logika csak véletlenül talál egymásra. Előrebocsátom: a jogban valóban nem alkalmazható a közismert szorzás osztás, és a más területen bevált mechanikus számolgatás. De a matematika nem ennyi, és nem ez a lényege. Hosszú fejlődése során olyan logikai módszertant dolgozott ki, amelynek alkalmazása hatékonyabbá és termékenyebbé teheti a jogi gondolkodást, és következményesen fokozhatja a jog társadalmi hatékonyságát. Álláspontom szerint a közigazgatásban és a hatósági jogalkalmazásban (s egyáltalán a jogalkalmazásban) az elektronika eddiginél kiterjedtebb hasznosításához nemcsak a számítógépeket és a kommunikációs hálózatokat, meg az elektronikus aláírást kell tökéletesíteni, hanem az ismeretszerzési, ismeret-előállítási és a társadalomtudományi, meg a jogtudományi ismeretábrázolási kultúránkat is fejleszteni kell. A jogot és a közigazgatást alkalmassá kell tenni a gépi technika fogadására. Nemcsak a gépeket, és a szoftvereket, a technikát kell közelíteni a joghoz, a jognak is közelednie kell a szellemi műveleteket segítő, szisztematizált technikához.