Az egyházi adó és az egyházközség alapkérdései [antikvár]

ELŐSZÓ. A Pázmány-egyetem jogi karán levő és az igazgatásom alatt álló egyházi jogi szeminárium értekezéseinek sorozatát dr. Móra Mihály jelen munkájával indítom meg. Hogy választásom erre a műre esett, ez főkép azért történt, mivel ez a munka nagyon alkalmas annak feltüntetésére, hogy a mi szemináriumunk milyen szellemben, milyen módon és milyen terjedelemben kívánja művelni az egyházi jog tudományát. Teljes tárgyilagossággal és a jogtudomány módszereivel kezeljük az egyházi jog kérdéseit, figyelemmel úgy az autonóm egyházi, mint az állami jogszabályokra és kiterjeszkedve úgy a katolikus, mint a nemkatolikus keresztény vallási életviszonyokra. Sokféle ismeret kívántatik attól, aki az egyházi jog kérdéseit szakavatottan kívánja tárgyalni. Az egyházi jogon kívül a világi jog minden ágában otthonosnak kell lennie. Ezenfelül alapos történeti, filozófiai és teológiai tudással kell rendelkeznie. Hogy valaki minderre szert tegyen, ehhez a tehetségen felül hosszú évekre terjedő tanulmányokra van szüksége. Éppen emiatt a kánonista irodalmi tevékenysége, hogy értékes legyen, nem kezdődhetik túlkorán és nem lehet tömegtermelés. Az egyházi jogviszonyokra vonatkozó minden kérdésnek annyi szempontja van, hogy a lelkiismeretes szerzőnek szinte félelemmel kell a nyilvánosság elé lépnie. Félnie kell, hogy egyik vagy másik szempontot, mely a kérdésnél szintén 1*