Az előzetes döntéshozatali eljárás legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdései [antikvár]

Előszó Magyarország több mint egy éve, 2004. május elseje óta tagja az Európai Uniónak. Ennek eredményeként hazánkban is hatályosul az Európai Unió joga, a közösségi jog. Bíróságainknak - amelyek a jelzett időponttól uniós bíróságok is - mindennapi munkájukban a nemzeti jogszabályok mellett, vagy esetleg azokkal szemben, alkalmazniuk kell tehát a közösségi jogszabályokat. Ezeknek a közösségi jogszabályoknak az egységes értelmezésére és alkalmazására egy sajátos jogintézmény, az előzetes döntéshozatali eljárás szolgál oly módon, hogy kizárólagos értelmezési jogot biztosít az Európai Bíróság számára. Az eljárás keretében a tagállamok bíróságai az Európai Bírósághoz fordulnak jogértelmezési kérdéseikkel, majd az onnan kapott értelmezésnek megfelelően döntik el az előttük lévő ügyet, biztosítva ezáltal a közösségi jog egységes alkalmazását is. A magyar törvényalkotó a belső jog szempontjából szükséges törvényi szabályozást a 2003. június 3-án kihirdetett és 2004. május l-jén hatályba lépett 2003. évi XXX. törvénnyel elvégezte. Ugyanakkor azonban megfelelő ismeretekkel szükséges rendelkeznie bíróságainknak, a peres feleknek, jogi képviselőiknek és másoknak arról is, hogy a tagállami bíróságok által feltenni szándékolt kérdés megfogalmazásakor, majd a kérdés előterjesztése során milyen elvárásokra lehet, illetve kell számítani az Európai Bíróság részéről, azaz a gyors és lehetőség szerint eredményes döntés érdekében milyen körülményekre kell fokozottan figyelni. Ebben a körben a legfontosabbak az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 234. eilcké-ben foglalt - az előzetes döntéshozatali eljárásról szóló - rendelkezések, valamint az Európai Bíróságnak az e rendelkezéseket tágan értelmező, különböző területeket érintő gyakorlata. A fiatal, tehetséges szerző ez utóbbi, az EK-Szerződés 234. cikkében szabályozott eljárás kapcsán felmerülő elméleti és gyakorlati kérdésekkel foglalkozik a művében, különös tekintettel arra, hogy ez az eljárás mennyiben, milyen eredményességgel biztosítja az egyének közösségi jogból eredő jogosultságainak védelmét az alapperben. A jelentős számú - főként - német és angol nyelvű tankönyv, monográfia, kommentár felhasználása minden bizonnyal nagymértékben segítették a szerzőt abban a helyes törekvésében, hogy a vizsgált eljárás különböző területein felmerült problémák és található megoldások kellő megvilágításba kerüljenek.