Az emberi jogok védelmének új kérdései [antikvár]

Részlet a könyvből: AZ EMBERI JOGOK - ÉRTÉKEK - CIVILIZÁCIÓK A XX század utolsó évtizede igazi sikertörténet is lehetne az emberi jogok teoretikusai és aktív védelmezői számára. A közép-kelet európai országok rendszerváltozásai, majd a délszláv háborúk brutális eseményei után új demokráciák - néhány helyen még csak a demokráciák ígéretei - születtek Afrika és Ázsia számos országában is teret kapott az emberi jogok fontossága, védelme a politikai és a közjogi folyamatokban. Új kihívások veszélyeztetik azonban az emberi jogok érvényesülését még a régi, jól működő demokráciákban is. A határokon átnyúló bűnözés új formái - a pénzmosás, a prostitúció, az embercsempészet, a drogkereskedelem, a terrorizmus - nemzetközi nyilvántartói rendszereket hívnak életre, új és integrált bűnüldöző és védelmi szervezetek létrehozására indítanak. A katasztrófavédelem fontossága, a környezeti biztonság, a nukleáris biztonság megteremtése, a tömegeket fenyegető új, ismeretlen betegségektől való félelem erős államot igényel. A tudomány szabadságára hivatkozással bioetikai kutatások folynak, amelyek az emberi reprodukció természetességét kérdőjelezik meg. A nemzetek feletti jogrend, hadseregek, rendőri erők, s a terroristaellenes küzdelemben olyan fontos titkosszolgálatok - bár a biztonságról szólnak - átírják a hagyományos szuverenitás-elméleteket.